Kémia III. [antikvár]

1. AZ ELEMEK ELŐFORDULÁSA 7/7. ábra Elemek kristályai: arany és terméskén 7/2. ábra Vegyületek kristályai: malachit (rézvegyület) és ametiszt (kvarcváltozat) Földünkön a természetben megismert és a mesterségesen előállított anyagok atomokból állnak. Az anyagoknak két nagy csoportját különböztetjük meg: a kémiai elemeket és a vegyületeket. A kémiai elemek közé tartoznak az azonos rendszámú atomokból felépülő anyagok, mint például a hidrogén, az oxigén, a vas, a réz, a szén, az alumínium. A vegyületeket különböző rendszámú atomok alkotják. Vegyület például a víz, a hidrogén-klorid, a metán. A természetben az anyagok egy része önállóan, úgymond elemi állapotban fordul elő. így találhatók meg például a nemesgázok, az oxigén, a nitrogén, az arany, a higany (7/7. ábra). Többnyire azonban az elemek vegyületeikben lelhetők fel, mint például a vas a vas-oxidban, az alumínium az alumínium-oxidban vagy a réz a réz-szulfidban (1/2. ábra). Vegyületéből az elemi állapotú anyagot kémiai úton nyerik ki. A világűrből, az univerzum távoli részeiből érkező fények vizsgálata, az űrhajók és a mesterséges égitestek megfigyeléseinek elemzése azt bizonyítja, hogy az égitestek - pl. a Hold, a Nap és más csillagok - anyagai is éppen úgy különféle elemek atomjaiból állnak, mint Földünk ásványai, élővilága, légköre és vizei. Azt is bebizonyították, hogy közeli és távoli világunk anyagait mintegy 100 különféle atom alkotja. A kémiai elemeket a periódusos rendszer tünteti fel. (Lásd 33. oldal.) Jelenleg 105 elemet ismerünk, ebből kb. 90 fordul elő a természetben, a többit mesterségesen állítják elő. A fontosabb elemek előfordulási arányairól az 7/7-5. táblázat és az 1/3. ábra ad tájékoztatást.