Kémiai és környezetvédelmi technológiai gyakorlatok [antikvár]

BEVEZETESA bolognai elvek szerint az európai felsőoktatásban, így az SZTE-n is kialakult a többlépcsős, egységes képzési rendszer. A kémia alapképzésben, összhangban azzal, hogy a végzettek Eurobachelor diplomát kapnak, a Kémiai technológia tárgy fontos szerepet töh be. A tárgy ehnéleti kurzusait egészíti ki a Kémiai technológialaboratórium című foglalkozás, melynek feladata, hogy az ehnéletben elsajátított ismereteket az adott kereteken belül ,Jcézzelfoghaíóvá" tegye. A kömyezetvédelem technológiai megoldásai sok esetben megegyeznek, vagy hasonlóak azokkal, amelyeket a vegyipar alkalmaz. Igaz ez alapvetően akkor, ha a technológiák alapjait képező műveleteket tekintjük, azaz a Környezetvédelmi technológiai laboratórium című kurzus tematikáját is ugyanazon gyakorlatok képezhetik, mint amelyek alkalmasak a kémia szakos hallgatók esetén.Nyilvánvaló, hogy a néhány órás gyakorlaton konkrét technológiai eljárásokkal, de még ezek modelljeível sem lehet érdemben foglalkozni. Az egyes technológiai fogások, illetve ipari berendezések és gépek gyakorlati bemutatására sem lehet egyszerűen vállalkozni, hiszen nagylaboratóriumi vagy félüzemi méretű készülékek - sajnálatos módon -nem állnak rendelkezésre. Az elméleti előadások témaköréhez képest tehát szűkítenünk kellett a laboratóriumi gyakorlatok tematikáját, mégpedig úgy, hogy lehetőleg ne tévesszük szem elöl a képzés céljait. Az alapképzésből kikerülő szakembereknek (BSc diploma) ugyanis olyan alapvető tudásra van szükségük, melynek birtokában tovább tudnak haladni mester (MSc) vagy mégtovább a doktori képzésben (PhD), ill. a gyakorlati életbe kikerülve viszonylag gyorsan képesek megismerni egy adott ipari technológiát, sőt vállalkozhataak az eljárás fejlesztésére is. Ilyen tekintetben, mint általános ismeretanyag, a vegyipari és környezettechnikai műveletek témaköre tűnik a leghasznosabban alkalmazhatónak.A jegyzetben található gyakorlatok - néhány kivételtől eltekintve - lényegében négy csoportba, nevezetesen a mechanikai műveletek, az elválasztási műveletek, a reagáltatási műveletek mellett az eljárástan témakörébe sorolhatók. Azt kívánjuk ezáltal illusztrálni, hogy gyakorlatainkkal minden fontosabb műveletkört igyekeztünk érinteni.A mechanikai műveletek közül az aprítás és a keverés szerepel a tematikában. A technikai kivitelezést tekintve ide sorolhatjuk a szűrést is, noha műveleti szempontból ez inkább elválasztás. A hőcserélő-, szárító- illetve fluidizációs-berendezések vizsgálata az hőtani és a hidrodinamikai jellegű területeket kívánja bemutatni.Az elválasztási műveleteket a gőz-folyadék egyensúlyi méréseken alapuló szakaszos rektifikálás, az állóágyas adszorpció, folyamatos extrakció és az ioncsere képviseli. A habreaktorban kialakuló gáz-folyadék érintkezési felület meghatározásá\dX foglalkozó gyakorlat már átvezet a reagáltatás területére, mert az abszorberek és a gáz-folyadék reaktorok működését egyaránt illusztrálja.A reagáltatás műveletét bemutató gyakorlatok közül a tartózkodási idő eloszlások tanulmányozásakor általános jellegű kérdésekkel foglalkozhatunk, a továbbiak pedig a legfontosabb reaktortipusok, így a szakaszos üstreaktor, a folyamatos tankreaktor, a reaktorkaszkád, a csőreaMor, illetve a katalitikus reakciók megvalósítására alkalmas állóágyas reafoor jellemzésével és alkahnazásával kapcsolatosak.