Kiegyenlitő számitás a geodéziai gyakorlatban [antikvár]

ELŐSZÓ, Könyvem megírásával a kiegyenlítő számításoknak a geodéziában általában előforduló eljárásait igyekeztem összefoglalni és ezzel a tárgy iránt érdeklődőknek gyakorlati alapon összeállított, használható kézikönyvet nyújtani. Az állami földmérésnél a háromszögelő hivatal mérnökeit két éves tanfolyam hallgatása és ennek befejeztével a háromszögelő-mérnöki szakvizsga képesíti a háromszögelői teendők önálló ellátására. A tanfolyam felöleli a felsőgeodézia minden fejezetét és rendeltetése az, hogy a háromszögelő hivatal munkafeladatának elvégzéséhez a geodéziában széles látókörű és az általános mérnöki gyakorlaton túl terjedő geodéziai problémákat is jól ismerő munkaerők álljanak rendelkezésre. A tanfolyam és a vizsga egyik tárgya a kiegyenlítés, amelyet a geodéziának jóformán minden ágazatában alkalmazunk. Könyvemnek egyik célja, hogy a tanfolyam hallgatóinak a tanulást megkönnyítse, ezért azt a kiegyenlítés fogalmainak és problémáinak fokozatos ismertetésével úgy állítottam össze, hogy részükre tankönyvnek alkalmas legyen. Főnökeimnek azt a bizalmát, amely már 1929 óta a kiegyenlítő számításoknak a tanfolyamon való előadására rendelt, azzal gondolom legjobban meghálálni, ha könyvemmel sikerül fiatalabb mérnöktársaimnak a rendes hivatali elfoglaltságuk mellett nagy gondot jelentő tanulást megkönnyíteni. Könyvem másik, az előbbinél nem kevésbbé jelentős célja az, hogy a geodézia különféle munkálataiban működő mérnököknek a kiegyenlítés kérdéseiben mindig felvilágosítást adjon és megmutassa az előforduló esetekben a feladatok megoldására szolgáló kiegyenlítő eljárást. Ez nemcsak azokra a háromszögelő mérnökökre fontos, akik hivatásuknak megfelelően gyakrabban találkoznak a kiegyenlítés különféle feladataival, hanem — talán még fokozottabb mértékben — azokra a mérnökökre is, akiknek geodéziai működésében ritkábban fordul elő a kiegyenlítő számítás. Legyen szabad munkámat még azoknak a mérnöktársaimnak is figyelmébe ajánlani, akiknek eddigi működésük alatt még nem volt szükségük arra, hogy kiegyenlítő számítást végezzenek. Talán rájuk nézve a legfontosabb, hogy a jövőben adandó esetleges alkalomkor rendelkezésükre álljon egy olyan szakkönyv, amelyben gyorsan és könnyen megtalálhatják a szükséges ismereteket. A könyv — tartalmának gyakorlati felhasználásán kívül — számot tart arra is, hogy a földméréssel foglalkozó mérnökök tárgyismeretüket bővítsék és érdekelni fogja talán a matematikát kedvelőket is, mert a kiegyenlítés nem egyéb, mint a matematika egyik szép és érdekes alkalmazása. Az említett célok érdekében a gyakorlati megoldásokat tartottam szem előtt és a matematikai levezetésekből csak annyit közöltem, amennyi a megértéshez okvetlenül szükséges. Felhasználtam azokat a tapasztalatokat, amelyeket tanulmányaim és előadásaim során szereztem, és ennek megfelelően igye-