Környezeti geokémia [antikvár]

bevezetésA geokémia a Föld kémiájával foglalkozó tudomány. Alapfeladatát 1933-ban Gold-schmidt határozta meg. Azóta a kutatás módszerei és eszközei nagyon sokat fejlődtek, az ismeretanyag lényegesen bővült, új határterületek alakultak ki, de a geokémia fő feladatai, bár magasabb színvonalon, ma is a Goldschmidt-féle megfogalmazás szerint körvonalazhatóak. A geokémia feladata tehát:1.Meghatározni a Földnek és az egyes geoszféráknak a kémiai és ásványos ösz-szetételét.2.Meghatározni az elemek eloszlását az egyes geoszférákban és a különböző természetes képződményekben.3.Megállapítani az észlelt elemeloszlásban megmutatkozó törvényszerűségeket.4.Feltárni az elemek migrációját befolyásoló tényezőket, melyek a földtörténet egészében, vagy egyes időszakaiban hatottak és amelyek a ma észlelhető elemeloszláshoz vezettek.A Föld, mint rendszer, különböző, egymással anyag- és energia-cserében álló alrendszerekből áll, amelyeket geoszféráknak nevezünk. Ezek a következők: az atmoszféra, a hidroszféra, a bioszféra, a litoszféra (amely magában foglalja a kérget és a köpeny felső részét), a köpeny és a mag. Az egyes alrendszerek önmagukban is rendkívül összetettek, egymástól gyakran nehezen határolhatók el és áUandó, bonyolult kölcsönhatásban állnak. Pl. a felszín alatti vizek a hidroszféra részét és tömegét tekintve jelentős részét alkotják, de a htoszférában foglalnak helyet. Az atmoszféra nedvességtartalma része magának az atmoszférának, de része a hidroszférának is. Még bonyolultabb a helyzet, ha a bioszférára gondolunk, amely a htoszférában éppen úgy megtalálható, mint a hidroszférában és az atmoszférában. E bonyolult alrendszerek között a Föld hosszú története során dinamikus egyensúly alakult ki.Az ember megjelenésével megváltozott a helyzet, mert az ember képes rá, hogy környezetét megváltoztassa, befolyásolja. Az ember társadalmi tevékenysége során arra törekszik, hogy környezetét módosítsa, saját céljainak megfelelően alakítsa. E tevékenységének azonban számos, nem kívánt és előre nem látott következménye is volt/van. Az emberi történelmet tekintve hosszú földtörténetileg azonban rövid idő után érte el azt a szintet az emberi tevékenység, melynek hatása a természetes környezet egyensúlyi rendszerében már jelentős és magára az emberre is káros következményekkel járhat.Az emberi tevékenység hatása elsősorban azokban a geoszférákban észlelhető, amelyekkel az ember közvetlen kapcsolatban van, amelyek közvetlen környezetét alkotják. Ilyen közvetlen és áUandó kapcsolat áU fenn az ember és az atmoszféra, az ember és a hidroszféra, az ember és a htoszféra között. Az első két kölcsönhatás mindenki számára egyértelmű, köznapi jelenség. A htoszféra és az ember közötti kapcsolat is érthető lesz, ha arra gondolunk, hogy a bioszférának része a talaj, valamint a folyók, a tavak és az óceánok vizében folyamatosan képződő recens üledékek. Továb-I . .I, i; IBevezetés