Lakóhelyünk, a Föld 9. [antikvár]

A FÖLD KOZMIKUS KÖRNYEZETE - A FÖLDI TÉR ÁBRÁZOLÁS^ A napistenektöl az ufókig í A CSILLAGÁSZAT ÉS AZ ŰRKUTAÜ TÖRTÉNETE, JELENTŐSÉGE Az ókori csillagászat Az ókori népeknek mitikus elképzelései voltak az égi világról. Egyes népek az égitesteket - köztük a Napot -istenként tisztelték. Úgy vélték, hogy a csillagok állásából kiolvasható a jövő. így alakult ki a csillagjóslás áltudománya, az asztrológia. A csillagászat korai fejlődését segítette, hogy az utazáshoz, a hajózáshoz tájékozódásra és helymeghatározásra volt szükség. A mezőgazdasági termelést segítő naptárkészítés is csak csillagászati ismeretek birtokában volt lehetséges. Mezopotámiában a babilóniaiak jól ismerték a Nap és a Hold járását, felfedezték a napfogyatkozások időbeli szabályosságát. Tőlük származnak a csillagképek nevei. Hét „mozgó" égitestet ismertek: a Napot, a Holdat, a Merkúrt, a Vénuszt, a Marsot, a Jupitert és a Szaturnuszt. Minden nap más égitestnek áldoztak tornyaikban, innen ered naptáraink hétnapos beosztása. (A hét napjait ezekről az égitestekről nevezték el, amelyek római közvetítéssel a mai nyelvekbe is bekerültek: Sunday, Monday, Saturday.) A kínaiak már az i. e. III. évezredben szintén jól ismerték a Nap és a Hold járását, sőt tapasztalati úton ki tudták számítani a nap- és holdfogyatkozások időpontját is. Az ókori egyiptomiak a naptárkészítés mesterei voltak. Az egyiptomi papok nagy pontossággal meg tudták jósolni a Nílus áradásának idejét. A maják csillagászati megfigyeléseiről, naptárkészítésük fej- lettségéről kőbe vésett közép-amerikai feliratok tanúskodnak. Az ókori csillagászat Hellászban érte el csúcspontját. Arisztarkhosz (i. e. 320-250) matematikai módszerekkel határozta meg a Nap és a Hold távolságát, hozzávetőleges méreteiket. Arra a következtetésre jutott, hogy a Földnek keU a Nap körül keringenie. A Föld méreteinek meghatározása Eratoszthenész (i. e. 276-194) nevéhez fűződik. Ptolemaiosz (i. sz. 90-161) szerint a világmindenség központjában a mozdu-ladan Föld helyezkedik el, e körül mozog az összes többi égitest. Ezt az elképzelést fbldközéppontú (geocentrikus) világképnek nevezzük. Ptolemaiosz világmindenségről szóló elmélete, amely Naprendszer alkotja az egész zadig élt. Lávakőzetből kialakított csillagászati eszköz a Titicaoa-tónál (Bolívia). A természetes sziklapillérek közé vízszintesen kőlapot illesztettek, és az így keletkezett alagúton át vizsgálták az égitestek helyzetét. Miért építettéli magaslatokra a csillagvizsgálókat? szerint a foldközéppontú világegyetemet, a 16. szá- u Mi