Magyarország gazdaságföldrajza [antikvár]

Az általános gazdasági földrajz tárgyalása során megállapítottuk, hogy a társadalmi viszonyok változása nagymértékben megváltoztatja magukat a gazdasági törvényszerűségeket is, éppen ezért a szocialista gazdasági földrajz nem általában, hanem mindig a konkrét terület, vagy társadalom fejlődésén keresztül mutatja be a termelés földrajzi munkamegosztását. Az a konkrét ország, melynek életében a gazdasági-földrajzi összefüggéseket a legtüzetesebben szemügyre vehetjük, saját hazánks Magyarország® A vizsgálódást az teszi különösen időszerűvé, hogy két évtizeddel ezelőtt az ország gyökeresen megváltoztatta társadalmi rendjét, s a féTeudalista-kapitaiista útról határozott fordulattal a népi demokratikus fejlődés útjára tért® A társadalmi termelés és annak földrajzi munkamegosztása természetesen ma is magán hordozza még a műit jegyeit, de már nem meghatározó jelleggel. A tervgazdálkodás két évtizede /ha ugyan szabad a háborús romokban heverő ország ujjáépitésének éveit is ide számítani/ máris alapvetően megváltoztatta a termelés szerkezetét, a földrajzi kooperációt, a külfölddel való árukapcsolatokat; uj iparokat hozott létre„ uj szocialista városokat épitett, s megkezdte a mezőgazdaság gyökeres átalakítását. Térképen is Követhető, repülőgépről is megfigyelhető ez a változás. Mi most a mult futólagos felvillantásával és napjaink fejlődésének részletesebb bemutatásával világítjuk meg a földrajzi adottságok és a termelés összefüggéséit. A fejlődés logikájának felismeréséhez fel kell frissítenünk természeti földrajzi ismereteinket« Ehhez kapcsolódva áttekintést adunk az ország gazdaságföldrajzáról, népességéről, településéről. Röviden elemezzük a gazdasági élet fejlődését, külön a felszabadulás előtt és után. Legrészletesebb az ágazati gazdaság-földrajz tárgyalása. Végül - mintegy összefoglalásként - az elmondottakat az ország egyes gazdasági kör* zeteinek belső összefüggéseiben is bemutatjuk.