Magyarország környezetföldrajza [antikvár]

BevezetésA környezetfbldrajz fogalma még nem gyökeresedett meg a hazai szaldrodalom-ban. Az európai és amerikai szakma is nagyon megosztott abban, hogy ez mennyire valós fogalom, noha kétségtelenül vannak ilyen tanszékek és ilyen nevű kurzusok. A vita alapját az adja, hogy többek szerint e két fogalom nem fér össze, mert a földrajz vizsgálad tárgya maga a környezet. Emiatt redundancia, ha a környezetföldrajz terminust használjuk. E gond kétségtelenül és valósan fennáll, mégis az a mondanivaló, amit ebben az összeállításban be kívánunk mutatoi, az az ember és környezet viszonyt, ilierve annak néhány szegmensét minősíti a geográfus nézőpontjából. A társadalom és földrajzi környezetének viszonya legalább 100 évre (Sauer-ig) visszanyúló kérdés a földrajzban, amit azóta nagyon sok irányból Idséreltek meg vizsgálni. Az ember és bioszféra" viszonyának elemzése az 1970-es évektől, a Icörnyezetvédelem szervezett megjelenésével jelentősen felerősödött. Itt a kulcskérdés az volt, hogy az embernek a Icörnyezetre gyakorolt hatására (ez jellemzően a természeti környezetet jelentette) miként módosuhiak a hatófolyamatok (és formák). Ezeldiez az elemzé-seidiez fokozatosan módszertani eszközrendszerek jöttek létre (pl. a Icörnyezeti hatásértékelés technikája, a hemeróbia értékelése, az összefüggés-elemzésre alkalmas rendszerelemzés, modellépítés). Az ember és környezet efféle viszonyának vizsgálata mindig kitüntetett szerepet kapott a geográfiában, mondhatjuk az a tényleges magtudományhoz" tartozik. A címként megadott környezetföldrajz is ezt a logikai vonalat Icívánja követni. A figyelmet nem annyira a Icörnyezeti állapot térbeli sajátosságainak kissé leíró jellegű rögzítésére összpontosítja (hol, miért, milyen mértékű szennyezés van), vagy nem arra helyezi a hangsúlyt, hogy miként változtatta meg az emberiség a Föld (vagy egy részletének) felszínét (mint pl. Goudie, a The Humán Impact on the NaturalEnvironment c. Icötetében), hanem a társadalmi használattal kapcsolatos lehetőségek számba vételére, továbbá a használattal kapcsolatos kockázatok, veszélyek és konflikmsok megvilágítását próbálja egy logikai sor szerint elemezni. E logikai sor mentén történő tárgyalás azt jelenti, hogy először rögzítjük a környezeti terhelést, majd bemutatjuk a környezet állapotát (általában humánökológiai, egészségügyi határértékeket használva), elemezzük a környezeti veszélyeket, a használattal kapcsolatos Icörnyezeti Iconflikmsokat és végül a társadalmi választ, többnyire a környezeti célokat tartalmazó rendeletekben, cselekvési programokban rögzítetten.A tárgyalás ezen szigorú rendjét többek között a terjedelem és az adatok szűkös (inkább nem releváns) volta akadályozza. A környezet terhelése, állapotának és váltó-