Bővebb ismertető
Hogyan használjuk a Munkatankönyvet?
A Munkatankönyv célja, hogy hozzásegítsen a matematika-tananyag nagy részének felfedezéséhez, megértéséhez. ^ , ,,
A Munkatankönyv négy részre tagolódik. Az első rész a munkafüzet. Ez feladatsorokból, kérdésekből áll, amelyeknek a megoldása elvezet bizonyos fogalmakhoz, következtetésekhez. A feladatok megoldásához a munkafüzet helyet biztosít, célszerű a munkafüzetben dolgozni. A feladatokhoz kapcsolódó kérdésekre mindig válaszoljunk, mert a yálaszok fontos részét képezik a gondolatmenetnek. A feladatokból leszűrhető tapasztalatok segítenek egy-egy új definíció, tétel megfogalmazásához. Ilyen esetekben a munkafüzetben az üresen hagyott helyen a jobb oldalon keret van. A keret mellé írjuk a próbálkozásokat, a keretbe pedig a megbeszélés alapján javított, pontos megfogalmazás kerüljön. így bármikor visszalapozva, az anyag lényege azonnal látható. A munkafüzetben hosszabb szöveges részek is vannak, ezeket „tollal a kézben", az ott leírtak utánaszámolásával, átgondolva dolgozzuk fel. Csak akkor haladjunk tovább, ha minden apró részletet pontosan megértettünk.
A Munkatankönyv második részében kaptak helyet az olvasmányok. Ezek szervesen kapcsolódnak a megtanulandó anyaghoz. Céljuk, hogy megtanuljunk szakirodalmat olvasni, kitekintést kapjunk a matematika különböző területeire, megismerkedjünk különböző matematikai érdekességekkel, például még meg nem oldott problémákkal.
A Munkatankönyv harmadik részében feladatgyűjteményt találunk. Az itt szereplő feladatok csak kiragadott példák. Javaslatként szerepelnek köztük a használatban levő középiskolai példatárak (Matematikai feladatgyűjtemény I., IL, IIL, és Geometriai feladatok gyűjteménye L, IL) feladatai. Igyekezzünk ezek közül is minél többet megoldani.
(A feladatgyűjteményben és a munkafüzetben *-gal jelöltük a nehezebb feladatokat.) A Munkatankönyvet a kislexikon teszi teljessé. Ez összefoglalja mindazokat az ismereteket, amelyeket meg kell jegyezni, amelyekre a továbbiakban építeni fogunk.
Végül ejtsünk néhány szót a matematikatanulásról. Sokan azt képzelik, hogy a matematikát nem kell tanulni. Ez a nézet alapjában téves. Matematikát is kell tanulni, csak a tanulás nem jelenthet magolást. Órák után célszerű átnézni az órán megoldott feladatokat, végiggondolni, milyen fogalmakhoz, következtetésekhez vezettek a feladatok megoldásából adódó tapasztalatok. Ezek után oldjuk meg a házi feladatokat. Ha elakadunk egy-egy feladat megoldásában, keressünk hasonló feladatot (előző házi feladatok, órán megoldott feladatok között), hátha találkoztunk már ilyennel. Ha nem emlékszünk egy-egy fogalomra, tételre, nézzünk utána a munkafüzetben vagy a kislexikonban.