Matematika munkatankönyv III. [antikvár]

az I. és II. osztályos gimnáziumi tankönyvekben használt jelölésekről A gimnáziumok I., II. osztályaiban a tanulók vagy a dr. Korányi Erzsébet: Matematika /., II. tankönyveket, \agy a M.dr. Bartal Andrea — Pálfalvi Józsefné: Matematika munkatankönyvI., II. tankönyveket használták. E tankönyvek ugyanazt a tananyagot tárgyalják, de többek között felépítésükben, jelölésrendszerükben különböznek egymástól. Az alábbiakban rövid tájékoztatást adunk a jelölésekkel kapcsolatos eltérésekről. így nem okozhat gondot, ha valaki III. osztályban az egyik típusú könyv használatáról a másikra tér át. A jelölésekben mutatkozó eltérés azt jelenti, hogy a dr. Korányi Erzsébet: Matematika /., II. tankönyvekben a Munkatankönyvekhez képest több jelet találunk. (A Munkatankönyvekben a fogalmakat úgy vezettük be, hogy a fenti jeleket nem használtuk, hanem többségük jelentését szavakkal írtuk le. A jeleket a III. osztályos tankönyvekben a Munkatankönyv is bevezeti.) Jelölések AcB A részhalmaza 5-nek A U B az A és B halmazok egyesítése A fi B az A és B halmazok metszete A\B az A és B halmazok különbsége AxB az A és B halmazok Descartes-féle (direkt) szorzata {aCAja } az A halmaz olyan a elemeinek halmaza, amelyekre az a . tulajdonság igaz V univerzális kvantor; jelentése: minden Pl. V x € R : a R halmaz minden egyes x eleme Df az /-fel'jelölt függvény értelmezési tartománya Rf az /-fel jelölt függvény értékkészlete A AB az A és B állítás konjunkciója A V B az A és B állítás diszjunkciója A-oB az A és B állítás ekvivalens -e- A P pont illeszkedik az e egyenesre a P pont nem illeszkedik az e egyenesre d távolság jele Pl.: dPc: a P pont távolsága az e egyenestől