Mérőszámos ábrázolás II. [antikvár]

BEVEZETŐ ISMERETEK „Minden kézzel alkotott műben geometria rejlik." (Voltaire) Ősrégi emberi tulajdonság, hogy művészi és technikai elképzeléseinket rajzban elevenítjük meg. Ilyenkor a tér tárgyait síkon ábrázoljuk. A művészi ábrázolás fő célkitűzése a gyönyörködtetés, esztétikai élmény nyújtása. A technikai-műszaki ábrázolás célja a térbeli tárgy alakjának, méreteinek pontos síkrajzi rögzítése. A pontos méretekalapján lehetőségünk van a tárgy alapos geometriai megismerésére. ¦ Az egyetemes művészet- és technikatörténet nagyon régi eredetű alkotásokat tart nyilván. Emlékezzünk meg néhány alkotásról és ábrázolási módszerről az ábrázoló geometria történetének tükrében: Korábbi tanulmányainkból (történelem, rajz, műszaki rajz) ismerjük az ősemberek barlangrajzait, melyeket ismereteink birtokában időrendileg is érzékelünk. A rajzok az akkor élt állatokat és a vadászatokkal kapcsolatos jeleneteket ábrázolják főként. Az ábrázolás szempontjából fő jellegzetességük e rajzoknak, hogy a teret alig érzékeltetik; nem részletes az ábrázolás; a legjellemzőbb nézetből készültek a rajzok (1. ábra). Az egyiptomiak több nézetből ábrázolták a tárgyakat, de egy képsíkon. Figyeljük meg egy halastó képét (2. ábra), mely a tavat felülnézetben, a fákat pedig oldalnézetben ábrázolja. Itt tehát a magasság, a harmadik dimenzió ábrázolására is törekedtek. Wmém^ mimm^ 1. ábra 2. ábra