Növényélettan II. [antikvár]

Részlet:1. A NÖVEKEDÉS ÉS FEJLŐDÉS FOGALMA1.1 A növekedés fogalmaA.növekedés és fejlődés élettanának tárgyalásához szükséges a legáltalánosabb alapfogalmak tisztázása. Arra kell törekednünk, hogy a növekedés és fejlődés fogalmának meghatározása minden növényi objektumra alkalmazható legyen. Egy általános érvényű meghatározás viszont igényli a specifikus vonások elemzését és összevetését, amit legjobban azon az alapon tehetünk meg, hogy megvizsgáljuk, melyek azok a mértékegységek, amelyekben a növekedés mértéke a konkrét esetekben kifejezhető.Legegyszerűbb a helyzet az egysejtüeknél, ahol közvetlenül az osztódások számával fejezhetjük ki a növekedés mértékét. Mi azonban a következőkben a magasabb rendű, tehát soksejtű növényekre leszünk elsősorban tekintettel. A szöveti kötelékben levő sejtek növekedését, a hajtások, gyökerek növekedését a sejt, illetve a szerv vagy szegment hosszúságában, térfogatában, a levelekét a felület mértékegységében adhatjuk meg. Ezek a mennyiségek közvetlenül fejezik ki a méretváltozást. Különböző szervek mérésének nehézségeit és az összehasonlíthatóság követelményeit figyelembe véve gondolhatunk arra is, hogy a súlynövekedés minden esetben használható mérték. Ez azonban félre is vezethet bennünket, ' mert a súlygyarapodás nagy része a viztartalom növekedéséből adódik, ami különböző növényeknél és különböző szöveteknél, szerveknél különböző mértékű lehet.Extrém esetben, amilyen pl. a csiranövény kifejlődése a magból, a növekedés jelentős térfogatgyarapodással jár, de az teljes egészében vizből származik. Ha a szárazanyag-tartalom változását hozzuk összefüggésbe a növekedéssel, abba a problémába ütközünk, hogy a szárazanyag kémiai összetételében rendkivül heterogén, nem univerzális az egész növényvilágban, igy tehát ez az adat is relativ értékű. Az előbb emiitett csiranövénynél pedig, paradox módon, a szárazsulyban nem növekedés, hanem csökkenés, következik be. Relativ értéke ellenére azonban a szárazanyag gyarapodás az egyik legjobban használható mérték a növekedés mérésére, mert alapja a protoplazmát alkotó anyag szintézise, ami minden növekedési jelenség velejárója.A növekedés a méretváltozáson kivül a komplexitás fokozódásával is együtt jár, pl. a levelek száma gyarapszik a növényen, nem beszélve komplikáltabb, differenciálódásnak nevezhető változásokról, amelyek a növekedéssel kapcsolatos fiziológiai folyamatok koordinálásának kérdéseivel is összefüggenek. Ezek mérése azonban igen nehéz feladat.11