Összehasonlító állatszervezettan II. [antikvár]

Az állati szervezet főbb szerkezeti elvei A többsejtű állati szervezetek szövetei általában nem képesek jellemző működésüket egyedül kifejteni, hanem csak más szövetek és szerkezeti elemek segitségével, közreműködésével, Igy pl. a vázizomszövet rostjainak a működéséhez vérerek szükségesek, amelyek táplálékkal látják el és egyúttal elszállítják a működés közben keletkező bomlástennékeket, idegrostok, amelyek az idegimpulzusokat közvetítik, kötőszövet, amely összetartja az izomrostokat és hordozza az ereket, továbbá kapcsolatot l^^-tesit a csonttal, amely az izomösszehuzödás hatására passive elmozdul. A szövetekből ily mődon kialakuló működési egység a szerv, orgánum (organon g. = szerv, szerszám). A szervekből épül fel a szervezet, Organismus. , A szerv tehát különböző szövetek komplexuma, amelyek közül az egyik, - példánkban, az izom esetében az izomszövet -, a főszövet, mig a többi a segédszövet szerepét játssza. A szerv azonban nemcsak működési egység, hanem rendszerint jellemző alakja, nagysága és a szervezetben meghatározott fekvése is van. Ismeretesek olyan szervek is, amelyeknek nincs jellemző alakjuk, hanem a szervezetben szórtan helyezkednek el, . ezek a szétszórt, diffúz szervek. Valamely szerv szerkezetének vagy működésének megváltozása hatással van a vele összefüggő többi szerv szerkezetére és működésére is, ezt a jelenséget nevezzük viszonosságnak, korrelációnak. Ismerünk olyan szerveket, amelyek az egyedfejlődés korai szakaszában jönnek létre, ezek az ősi vagy primitiv szervek (pl. a velőcső, gerinchúr, ősszelvények stb.), amelyek az alacsonyabb törzsfejlődési fokon álló állatok szervezetében egész életűk folyamán megmaradhatnak, a magasabb fejlettségüeken hanyatló átalakuláson mehetnek át és csökevényes szervekké lesznek vagy pedig maradó szervekké alakulnak. Az egyedfejlődés folyamán csak átmeneti működésűk van az embryonalis szerveknek G. I. rész "A fejlődés alapfolyamatai" c. fejezet), A szervek egyértékűsége, homologia (homos g. = azonos, ugyanaz) alatt azok alaktani és fejlődéstani hasonlóságát értjük akkor is, ha működésük különböző, pl. a vakondok ásólába, a madár és a denevér szárnya, A homologia kinmtátása igen lényeges módszer az egyes fajok és rendszertani kategóriák törzsfejlődési rokonságának a kutatásában, továbbá az ál- - 181 -