Statisztika I-II. [antikvár]

1. KORRELÁCIÓ- ÉS REGSRESSZIŐSZiÖCfTÍSA természetben, a társadalomlian, a gazdasági életben a tárg3rak éa a Jelenségdc általában kSlcsOnhatáslian Tannak egymással, fUggenék egymástól, feltételezik egymást. A táz^ gyaknak és a ;)elenségeknek ez a kapcsolata vagy kaozálls (oksági) vagy sztochasztikus (yalószinűségl) jellegű.A kauzális kapcsolatökban a véletlennek nincs szerbe, vagyis a vizsgált jdenségek lezajlását a feltételek egyértelműen meghatározzák. Ilyen, űn. fuxikeionálls kapcsolatok állnak fenn a természeti (pl. csillagászati) jelenségek nagy tSbhségénél. Ezen SsszefOggés^ leírására elméleti űton szerkesztett matematikai fQggvéayék szolgálnak.A sztochasztikus kapcsolatoknál nincs ilyen egyértelmű vonatkozás a jelenségek között. A jelenségek itt is tSbbé-ke-véshé kölcsönhatással vannak egymásra, az egyik jelenség változása ugyan befolyásolja a másikat, ez azonban még nem jelenti azt - mint a kauzális ks^csolatoknál -, hogy annak nagyságát egyértelaűen meg is határozza. Ilyen összefOggésdc f óképp a társadalmi, gazdasági jelenségé körében találhatók (pl. a munkában töltött évek száma és a fizetési valamely ám mlnósége és a kereslet; az árak és az exportaehetóségék stb. között), de sokszor a természeti jelenségeik kapcsolata is csak sztochasztikus modellekkel Irható le (pl. radioaktív preparátum bomlása).Fejezetünk ilyen természetű kapcsolatokkal foglalkozik. (HegjegyezzUk, hogy gyakran elófordul, hogy biz(n)yo8 jelenségek leírására kauzális és sztochasztikus modellt egyaránt használtmk, attól fOggóen, hogy a jelenséget milyen mélyen vizsgáljuk. )A jelenségbe közötti kapcsolatok vizsgálatában felhasznált módszerek fajtája fOgg attól, hogy milyen tulajdonságokkal, ismérvelúEel jellemesshetók a szóban forgó jelenségek. Erre való tekintettel magának a kapcsolatnak is kialakult