Statisztikai alapú földtani mintavétel [antikvár]

1. KVEZETE9 A mintázási stratégia a tudományos alapú döntéshozatal alapvető része. A jól kialakított mintázási terv kritikus szerepet játszik a következtetéshez szükséges adat mennyiség biztosításában.' Emiatt a mintázási terv meghatározó eleme minden matematikai statisztikai és geostatisztikai feldolgozásnak. Annál is inkább, hiszen ezek az elemzési eljárások a stacionaritás bizonyos szintjeit igénylik, ám ezeket a hipotéziseket a minták alapján általában nem lehet igazolni. Ebből természetesen következik, hogy a mintázási terv során olyan helyzet kialakítása fontos, amely ezeket a stacionaritási feltételezéseket nyilvánvaló teszik. A szakirodalom a mintázási elvek igen széles skáláját biztosítja. Ugyanakkor az is tény, hogy ezek a megközeh'tések két dologra irányulnak: (1) Laboratóriumi vizsgálatok kísérleti elrendezésére; (2) Valamely terület szennyeződésének tér- és időbeli elemzésére. Ez a kétirányú megközeh'tés igen komoly korlátozást is jelent. A kísérletek elrendezésére irányuló elemzések az egy és többtényezős megközelítéseken át lényegében valamely jelenség (elvben) korlátlan számú mérésén alapulnak (Sváb, 1973). Ez természetesen a földtudományi projektben nem alkalmazható. Egy terület szennyeződésének tér-és időbeli vizsgálatára a környezetvédelem sok és igen jól kidolgozott eljárást (standardot) fogadott el és használ (U.S. EPA, 1966, 1998, 2000a, 2000b, 2000c). Ezek a meggondolások abból a tényből indulnak ki, hogy valamely szennyező anyag elterjedésében, koncentrációinak kialakulásában ismert (vagy megismerhető) viszonylag rövid idő alatt megvalósuló jelenségek játszanak szerepet, nem beszélve arról, hogy a szennyeződés területe általában nem túl nagy, a veszélyeztetett talaj vagy kőzet vastagsága aUg néhány méter, és a veszélyeztetett képződmény viszonylag jól ismert. Ezek a premisszák természetesen lehetőséget adnak a beavatkozás küszöbértékének (Action Lcvel) meghatározására, valamint a jól ismertségből adódóan biztosított a kritikus mintaszám megállapításához „standard" módon alkalmazott: 'i-y összefüggés használata, ahol n a minták száma, az adott szignifikancia szinthez és j-szóráshoz tartozó Student-féle Apróba értéke, h pedig a megengedett becslési hiba^. A heterogerütási szintek nemcsak eltérő geológiai léptéket, hanem geostatisztikai, sőt fizikai értelemben is eltérő varianciákat jelentenek. Elegendő itt csak arra gondolni, hogy valamely kőzetmintából történhet rutin porozitás mérés, és kapilláris ' A mintázási stratégia nem az egyedüli fontos komponens. A mintakezelésben és extrak-cióban alkalmazott eljárások egyenértékűek vele. ^ Megjegyzendő, hogy a fenti „standard" összefüggés alkalmazásának igen szigorú feltétele a minták normál (vagy ahhoz „nagyon közeli" eloszlása).