Bővebb ismertető
A jegyzet anyagát a tanítóképző főiskolák 1980/81-es tanévtől érvényes tanterve és a Művelődési Minisztérium Tanítóképzési Szakbizottsága által kiadott tantárgyi program alapján - a nagyobb egységek végén megadott szakirodalom, elsősorban az összefoglaló jellegű munkák: a legújabb egyetemi és főiskolai tankönyvek, kézikönyvek alapján -állítottuk össze, felhasználva a tananyag oktatása során szerzett több éves tapasztalatainkat is. Arra törekedtünk, hogy a tanítóképző főiskolák hallgatói számára a már meglevő földrajzi és biológiai tudásuk elmélyítését és bővítését, dialektikus materialista világnézetük, és egységes, tudományos természetszeméletük kialakulását hatékonyan elősegítő, az alsó tagozati tanítást elméletileg jól megalapozó, korszerű ismereteket nyújtsunk. Nagyon korlátozta a terjedelme, hogy ezt a tananyagot mindössze egy féléven át, viszonylag alacsony óraszámban oktatjuk a tanítóképzőkben, emiatt a legtöbb témakörnél csak vázlatos áttekintésre volt lehetőség. Különösen érvényes ez a Magyarország földrajzát tárgyaló fejezetekre. Ezért is számítunk a gimnáziumban tanultak, főképpen pedig a főiskolai előadások és gyakorlatok lényeges ismeretkiegészítő szerepére. Elsősorban a hallgatók elmélyültebb szakirodalmi tájékozódását kívántuk elősegíteni azzal, hogy a szakkifejezések, a növény- és állatfajok tudományos nevét is megadtuk (ezek nagy részét azonban nem tartjuk feltétlenül megtanulandónak a vizsgára), és az irodalomjegyzékben felsoroltuk a tananyaghoz kapcsolódó legalapvetőbb magyar nyelvű szakmunkákat.
A jegyzetben általában sok ábrát közlünk, amelyek többnyire nemcsak a leírtak szemléltetését szolgálják, hanem további ismereteket is tartalmaztak, ezért tanulmányozásuk az eredményes felkészüléshez nélkülözhetetlen. Kevesebb az ábra azoknál az anyagrészeknél, amelyekhez gyakorlatok is kapcsolódnak. A Magyarország földrajza című résznél az ábrák hiányát a megfelelő földrajzi atlaszok használatával javasoljuk áthidalni.