Valószínűségszámítás feladatgyűjtemény [antikvár]

Matematikát tanulni anélkül hogy feladatokon, problémákon is gondolkodnánk, keveset ér. A feladatok nemcsak új oldalakról világítják meg, és egyúttal mélyítik is fogalmainkat, valamint azokról szerzett ismereteinket, hanem megoldások során azt is ellenőrizhetjük, hogy fogalmaink, ismereteink helyesek-e. A feladatok megoldása fejleszti szemléletünket, hozzásegít ahhoz, hogy "érezzük" a megtanult anyagot, és ami szintén igen fontos, kialakítja és fejleszti az önálló munkára, a problémamegoldó gondolkodásra való készségünket. A feladatok bevezethetnek a nyert ismeretek alkalmazásaiba is. A legtöbb matematikai tankönyv tartalmaz feladatokat is. Általában azonban ezek kifejezetten csak gyakorló jellegűek, kisszámúak, és megoldás nélkül szerepelnek. A magyar nyelven megjelent valószínűségszámítási tankönyvek (Rényi Alfréd: Valószínűségszámítás. 1954; Prékopa András: Valószínűségelmélet. 1962; Rényi Alfréd: Valószínűségszámítás. 1966) aránylag sok feladatot - s nem csak gyakorló jellegűeket - tartalmaznak, mégis az előbbi megállapítások részlegesen azokra is érvényesek. A fejlett ipari államokban már régebben, az utóbbi években hazánkban is robbanásszerűen előtérbe kerültek a valószínűségszámítás, a sztochasztikus folyamatok és a matematikai statisztika ipari, gazdasági és más tudományokban való alkalmazásai. Szükségképpen egyre több egyetemen és főiskolán oktatják a valószínűségszámítást, sőt számos speciális tanfolyam anyagában is szerepel. A valószínűségszámítás tudományegyetemi oktatása szintén szélesebb körű és mélyebb lett. Oktatását a középiskolákban is bevezették. A mondottak szükségessé tették egy valószínűségszámítás! feladatgyűjtemény megírását, s egyúttal azt a feladatot is a szerzők elé tűzték, hogy a gyűjtemény használható legyen a valószínűségszámítást tanulók e széles spektruma számára, akik különböző előismeretekkel, eltérő programok alapján foglalkoznak a matematika ezen fontos ágával. A szerzők igyekeztek megoldani ezt a feladatot, s ez már nagyrészt meghatározta a feladatgyűjtemény felépítését. Célunk volt az is. hogy a feladatgyűjtemény minél önállóbban használható legyen, bár csak a feladatgyűjteményre támaszkodva, nem lehet megtanulni a valószínűségszámítást.