A tudományos szocializmus és a munkásmozgalom története III. (töredék) [antikvár]

7. FEJEZET A NEMZETKÖZI ERŐVISZONYOK GYÖKERES MEGVÁLTOZÁSA A MÁSODIK VILAGHABORÜ KÖVETKEZTÉBEN A SZOCIALIZMUS ÉS AZ ANTIIMPERIALISTA MOZGALMAK HATALMAS SIKEREI (1945—1949) A nemzetközi ^ második világháború után megváltozott helyzet és a ® világ arculata. A Szovjetunió megerősö-munkásmozgalom 'íött, nemzetközi tekintélye megnövekedett, általános 1945-től 1949 végéig nemcsak helyreállította jellemzése népgazdaságát, de ipari termelése túl is j^g^g_1949-ben szárnyalta a háború előtti színvonalat. A Szovjetunió nagy eredményeket ért el a tudományok és a művészetek területén is. Megszilárdult népeinek erkölcsi-politikai egysége. A szocialista rendszer ereje utat tört magának, annak ellenére, hogy a szovjet rendszertől idegen személyi kultusz sokszor gátolta a fejlődést. Egészében a Szovjetunió fejlődését 1945-től 1949-ig hatalmas sikerek jellemezték. Gazdasági fejlődésének üteme jelentősen felülmúlta a tőkésországokét. Katonailag is megerősödött; 1949-ben megtörte az Egyesült Államok atommonopóliumát. A Szovjetunió állandó erősödése alapvető tényezője volt a nemzetkőzi erőviszonyok eltolódásának. Fejlődése kölcsönhatásban volt a népi demokratikus országok létrejöttével és előrehaladásával. A Szovjetunió győzelmei és a kommunisták vezette népi forradalmi erők sikerei Európa és Ázsia 11 országában áttörték a kapitalizmus frontját és népi demokratikus rendszert hoztak létre. Európa lakosságának a fele (a 600 millióból 300 millió) a szocialista építés útjára lépett, a szocializmus tehát kilépett egyetlen ország kereteiből. 1945—1949-ben kialakult a szocializmus világtábora, gyors iramban fejlődött a szocialista gazdaság, amelynek talaján az 1949—1953-as években a szocializmus világrendszerré vált.