Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba IV. [antikvár]

Bevezetés Amint a magyar őstörténet a magyar nemzeti tudatnak szerves, de nem domináló része, ugy az e jegyzetben sz6hoz jutott tudományágak sem hirdetik a magyar őstörténetkutatásban elfoglalt helyük "elsődlegességét". Önálló tudományok, tudományteriiletek próbálnak társtudományokként szerény mértéU>en hozzájárulni a magyar őstörténet komplexitást feltételező, InteidiszGiplináris feldolgozást igénylő problémaköréhez. A nyelvészek, régészek, antropológusok, folkloristák, néprajzosok és orientalisták által megkezdett utat járva a természettudomáiQrok művelői is bekapcsolódtak a sokvitára alkalmat adott és adó őstörténetkutatásba, amely elsődlegesen történészi feladat, ám összetettsége révén művelése messze meghaladja egy-egy szakteriilet kompetenciáját. Milyen természeti adottságok hatására kényszerültek őseink szállásteriileteik elhagyására? Milyen kOlső környezeti tényezők befolyásolhatták termelési módjuk időszakonkénti megváltoztatását, vándorlásaik útját, megtelepedésük helyét és módját? Avagy a természettudományok szemszögéből: mikor, hol, milyen módon és mértéldien befolyásolták a természetes ökoszisztémák egyensúlyi állapotát a vándorló néptömegek? E kérdések megválaszolására aligha vállalkozhat egyetlen tudomáiqrág. Cseppet sem mentségként, - hiszen ezt a próbálkozás úttörő jellege fölöslegessé teszi, - inkább magyarázatként néhány gondolatot szeretnénk felvetni. Az egyetemi jegyzet szerzői együttese és szerkesztője a munka megkezdésekor hármas célt tűzött maga elé: 1. Ismertetni az ősföldrajzi viszonyok feltárásában érintett természettudományok lehetőségeit és kutatásmódszertani problémáit; 2. Összefoglalni és ismertetni az őstörténetkutatás egzaktságát elősegítő abszolút és relativ kormeghatározási módszereket, képet adni azok megbízhatóságáról, korlátairól, alkalmazási területükről. Feltárni az abszolút és relativ kronológiák vitatott és vitatható kérdéseit; 3. Legfontosabb célja: megalapozni a magyarság korai tartózkodási helyei paleoökológiai rekonstrukciójának lehetőségét. Természetesen mindezt csupán arra az időintervallumra és területre korlátozva kisérli meg, amely a magyar őstörténetkutatás érdeklődési körébe tartozik és amit feltételezhetően használni tud. Ezt azért is érdemes megem-Uteni. mert a rövid fejezetcímek (pl. történeti éghajlattan, történeti növény-földrajz stb.) bizonyos értelemben félrevezetőek. hiszen a több milliárd éves.