Egyetemes történelem - Az újkor és a jelenkor története [antikvár]

BEVEZETÉS A történelem, akárcsak az egyes népek vagy éppen egyes emberek élete, állandó, szakadatlan folyamat. A történészek azonban a szerszámok, a termelőeszközök fejlettsége alapján több részre, szakaszokra osztották. A történelem szakaszai: az ókor története (az ősközösségi és a rabszolgatartó rendszer), a középkor története (a hűbérrendszer), az újkor és a jelenkor története (a tőkés rendszer és a szocialista rendszer). Az V. és a VI. osztályban az ókor és a középkor, vagyis a rabszolgatartó meg a hűbérrendszer történetét tanultuk (egész 1642-ig). Ebben az évben az egyetemes újkor és jelenkor történetét fogjuk tanulni (1642-től napjainkig). Átmenet a középkorról az újkorra. A középkor végén megkezdődött a hűbbérrendszer felbomlása és szétesése. Először az egyszerű, kézi eszközöket kezdték mind szélesebb körben gépekkel helyettesíteni. A kis műhelyek helyére nagy gyárakat, sőt üzemeket építettek. így bő választékban nagyobb mennyiségű árut lehetett előállítani. A kereskedelem nagyon kiszélesedett, átfogta az egész világot. Az ipar-, a kereskedelem, a bankok, sőt a mezőgazdasági termékek jelentős hányada is a polgárság (burzsoázia) kezébe került. Az ipar és a kereskedelem fejlődésének arányában nőtt a polgárság gazdasági hatalma és fokozódott a hűbérrendszer bomlása. Később, forradalmi úton, a polgárság magához ragadja az állam politikai vezetését is. 1642-ben Angliában polgári forradalom tört ki. Az új társadalmi osztály — a polgárság — átvette az ország vezetését. Ettől az eseménytől kezdve Angliában a tőkés rendszer szabadon fejlődött, a történelem új fejezete kezdődött. Az angol forradalmat ezért az újkori történelem kezdetének tekintjük. Az újkor története 1917-ig, az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom kitöréséig tart. A polgárság forradalmai jelentősen hozzájárultak az emberiség fejlődéséhez. Üj, a hűbériség törvényeinél jobb törvényeket hoztak, eltörölték a jobbágyságot és sokan közülük földtulajdonosok lettek. Számos gazdasági, társadalmi és politikai jogot és szabadságjogot elismertek, fejlődött a tőkés rendszer. Átmenet az újkorról a jelenkorra. A tőkés iparban és mezőgazdaságban azonban sokan voltak olyanok, akik dolgos kezükön — munkaerejükön — kívül egyéb vagyonnal nem rendelkeztek. Ezeket proletároknak hívták, és új osztályt, a munkásosztályt alkották. Hogy életüket fenn-