Egyetemes történet 1789-1914 I-II. [antikvár]

Előszó A kiadvány, amelyet az olvasó a kezében tart, szemelvényeket tartalmaz a világtörténetnek a francia forradalomtól az első világháborúig terjedő időszakából. Egyetemes történeti szöveggyűjtemény tehát, amely mint ilyen, annyiban tér el a korábbi hasonló kiadványoktól, hogy az egyetemes történetet szélesebben és teljesebben értelmezi. Nemcsak Nyugat-Európára vagy Kelet-Európára nézve tartalmaz szövegeket, hanem egész Európára és az Európán kívüli világ egészére kiterjeszkedik, nemcsak a politikai történetet mutatja be, hanem a gazdaság, a társadalom, az ideológia, a tudomány, az irodalom és a művészet területére is kitekint. Ennek megfelelően a válogatás alapjául szolgáló forrástípusok köre is tágabb: a szokványos politikatörténeti forrástípusok, az alkotmányok, parlamenti jegyzőkönyvek, nemzetközi szerződések és egyebek mellett, szép számmal szerepelnek statisztikák, technikai leírások, tudományos munkák részletei és előszavai, valamint irodalmi és művészeti tanulmányok, illetve ezeknek részletei. A kiadvány azonban sem egészében, sem részleteiben nem alkalmas arra, hogy a kor tükre legyen: csupán érzékeltetni akarja a modernkori világtörténet végtelen gazdagságát, amely gazdagságba az olvasó a forrásokon keresztül betekintést nyerhet. Az egyetemes történet fő tendenciáinak megrajzolása a világtörténeti szintézis feladata, amely feladatot a még oly terjedelmes forrásgyűjtemény sem vállalhatja magára. A mintegy háromszászötven forrásszemelvényt a használhatóság megkönnyítése céljából tematikai rendbe soroltuk. Az egyes részek a fő tematikai csoportokat: a politikát, a gazdaságot és társadalmat, a társadalmi-politikai eszméket, a tudományt, az irodalmi-művészeti irányzatokat és az Európán kívüli világot foglalják magukba. A részeken belül a római számmal jelzett fejezetek további kronológiai, illetve tematikai csoportokat alkotnak. Maguk a forrásszemelvények a részektől, illetve a fejezetektől függetlenül emelkedő sorrendben sorszámot kaptak, esetenként az abc betűivel jelzett további belső tagolást. Az alkalmazott tematikai csoportosítás természetesen nem bír kizárólagos érvénnyel, és az egyes részekbe besorolt források más területek szemléltetésére is felhasználhatók. A jobbágyfelszabadítással kapcsolatos különböző törvényeket például a politikatörténeti részben közöltük, de ezek nyilvánvalóan a parasztság helyzetének bemutatásához, a gazdaság és társadalom részben is alkalmazhatók, a tudománytörténeti részben szereplő közgazdasági, filozófiai és más elméleti megnyilatkozásoknak pedig 17