Fejezetek a késői középkorból [antikvár]

T. A NAGY PŐLDRAJZI PBLPEDBZÉSEK ÉS A VILÁG-KERESKEDEIMT TITAK ELTOLÓDÁSA. \ 1,/ A nagy utazások előfeltételei. A nagy földrajzi felfedezéseket /Afrika körülhajózása, Amerika felfede"zése, a Föld körülhajőzása/ eredményező utazások nem célozták sem tudatosanj sem közvetlenül eredményeiket. Lehetőségük az európai ember Óceánra merészkedésén, a hajózási technika és tájékoződás tökéletesedésén alapult, szükségességük a levantei kereskedelem és a politikai viszonyok változásaiban, valamint a Pireneusi-félsziget keresztény államainak felemelkedésében rejlett. Ebben a korszákban megnőtt a hajózás fontossága. Márpedig "a hajózás döntően polgári foglalkozás" /Engels: A feudalizmus hanyatlásáról. A német parasztháború. 144. old«/ s Így uj tényező a feudális rend meglazulásában. Először 1291-ből van adatunk arra, hogy genovai gályák kifutottak az Atlanti-óceánra. 1312-ben genovaiak újra felfedezték a Kanári-szigeteket, 1314-re datálják Genova és Velence tengeri kapcsolatait a Gibraltári-tengerszoroson át Brüggével és Londonml. S ez időben már felvillant Danteban az óceáni ut képe. "A pokol"-ban Odysseus áttör Gibraltárnál, "hol Herkules emelte oszlopát, hogy onnan már ne menjen senki messzibb." S bár Dante müvében a vakmerő életét veszti, a költő fenséges programot adott a hajósoknak az ismeretlen nyugati óceáni útra, Odysseus szavaiban: "Ó társak, bár veszélyek ezre vijja sziveteket, mégis Nyugatra hágtok: ha látástokból, bármi sok a hija, őriztek" - szóltam - "még egy csöppnyi lángot, ne sajnáljátok megkeresni tőle a Nap utján, a néptelen világot! Gondoljatok az emberi erőre: nem születtetek tengni, mint az állat, hanem tudni és haladni előre I" /Babits M.ford./ - 3 -