Hazafiság-nemzetköziség [antikvár]

I. téma Nemzetség — nemzet NEMZETSÉGEK, TÖRZSEK. ŐSHAZA, VÁNDORLÁS Történelmi tény, hogy nem a mai Magyarország volt őshazánk, bár a magyarság több mint ezer éve megtelepedett ezen a tájon. A tudomány ma is vitatja, hol volt elődeink őshazája: a Volgakönyök és az Urál hegység közötti területen, vagy az Urálon túl. A magyar őstörténet, amely a honfoglalás előtti töi'ténelmünkkel foglalkozik, biztos források híján sok kérdésre nem tud egyértelmű választ adni. A magyar nép gazdasági és társadalmi viszonyait illetően azonban erre a periódusra is képes körvonalazni az eseményeket. A magyarság ősei a többi finnugor nép elődeivel együtt gyűjtögető, balász és vadász életmódot folytattak az őshazában. A létfenntartás, a természet elleni nehéz küzdelem a fejlődésnek ezen a szintjén szükségessé tette a közös munkát, a fontosabb termelési eszközök, a föld közös tulajdonát, a csónak, a halászhajó stb. közös készítését, használatát. Közös volt a munka, de a termelőerők fejletlensége és a kezdetleges életfeltételek csak az élet fenntartását tették lehetővé. Nem volt többlettermék, amit el lehetett volna sajátítani, nem volt vagyoni egyenlőtlenség, nem voltak osztályok. A társadalom különböző csoportjait vér-sépi kötelék, rokonság kapcsolta össze. A nagycsaládok voltak a társadalom alapsejtjei. Több rokon nagycsaládból jött létre a nemzetség, a társadalom alapvető gazdasági egysége, amelyet szintén a vérrokonság, a közös őstől való származás kapcsolt össze. Közös ősnek rendszerint valamely ál-