Magyarország története [antikvár]

Részlet a kötetből: MAGYARORSZÁG TERÜLETE A HONFOGLALÁS ELŐTT AZ ŐSKOR A földrajzi helyzet és a földnek gazdagsága kincsekben a későbbi Magyarország területén már igen korán kedvező viszonyokat teremtett az ember megélhetésére. A leglényegesebb körülmény azonban az volt, hogy - eltekintve a Kárpátok egyes részeitől - ezt a területet még Európa eljegesedésének legrosszabb idejében sem borította hó vagy jégtakaró. A Bükk- és Pilis-hegység s a Kis-Kárpátok barlangjaiból és néhol a löszből előkerült leletek bizonyítják, hogy itt már a palaeolith kőkorban emberi élet folyt. Az pedig, hogy e leletek eszközei a körülfekvő szomszédos országok leleteitől némileg eltérnek, sajátos fejlődésre vall. Abban az átmeneti korban, amely a neolithhoz vezet át, már Magyarország területének javarésze lakott volt. A neolith-kor eszközei nagy bőségben maradtak ránk. Ez a kultúrfok a Kr. e. 12-13. évezredben kezdődött. Fejlődését elősegítette a Hegyalján talált, könnyen alakítható obsidián, amely innen eljutott Európa távolfekvő részeibe is. Nevezetessége ennek a kornak a Bükkben kifejlődött vonaldíszes agyagművesség, amely a kőkorszak legszebb agyagedényeit hozta forgalomba. A korszak végén Erdélyben, az Olt és Maros vidékén polichrom díszítésű kerámia is fejlődött, amely - úgylátszik - innen vándorolt le a Balkánra és Kis-Ázsia partjaira, ahol a trójai és a mykénei korban virágzott fel. Kr. e. körülbelül 3000 évvel a kőkort felváltotta a rézkor, amely csak néhány századig tartott. Magyarországban bőven volt réz, amelyet innen a szomszédos országokba is elvittek. Így ez a terület ekkor is jelentékeny hatást gyakorolt a szomszédos vidékek fejlődésére. Még fokozottabb lett ez a hatás a Kr. e. 2500. év körül, amikor a rezet fölváltotta a bronz. Ennek ötvözetéhez nálunk a rézen kívül antimont használtak, amely itt szintén gyakori volt. De ugyanebben az időben ismerkedett meg az ember az arannyal is, amely Európában, Írországon kívül sehol sem fordult elő olyan bőségben, mint Erdélyben, ahol a patakokból mosták. Ezeknek a fémeknek birtokában hazánk nagy szerepet játszott Közép-Európában. Bronzeszközei, különösen a fegyverek, és aranyékszerei eljutottak a Skandináv-félszigetig és Keletre a Kaukázusig.