Bővebb ismertető
BevezetőA monográfia azokat a történelmi, eszmetörténeti tendenciákat foglalja össze, amelyek hozzájárultak Németország majd a Német Szövetségi Köztársaság gyors regenerációjához, a konszolidált állami keretek és belső berendezkedés létrejöttéhez - s ezzel megteremtették az új európai és világrendbe való beilleszkedés alapfeltételét. Németország gazdasági ereje következtében újra tényezővé vált 1945 után Európában és befolyása növekedésétől függően a világtörténelem alakításában.Németország történelme folyamán gyakran kereste helyét a világban. A megosztottság, a kisállami keretek, a nemzetállam hiánya állandó megkésettséget (vagy a megkésettség érzését) idézték elő mindazoknál, akik a politikát egykor a gyakorlatban művelték, de az eszmetörténet és a történelem szaktekintélyeinél is.A birodalomalapítás" (1871) után a német történelem alakítói új feladatok elé kerültek. A gyors gazdasági növekedés, a demográfiai fejlődés újra és újra felvetette a jogos-jogtalan kérdést: betölti-e Németország azt a szerepet, amelyet tekintélye, ereje lehetővé tenne?Minden jelentősebb történeti és eszmetörténeti irányzat megegyezett abban, hogy a német szorgalom, szervezőképesség, rendszeretet, a Griindlichkeit példaértékű lehet a világ számára. Különösen akkor, ha a szellemtörténet nagy egyéniségeitől a német és az egyetemes történet meghatározó személyiségei sem maradnak el, ha létrejön az a kormányzó és irányító elit, amely belelát" a világtörténelembe és új, kedvezőbb pozíciót biztosít a németségnek Európában és a nagy világban. Nem véletlenül ismételgették már a világháború előtt, hogy a németség hozzájárulása az egyetemes kultúra fejlődéséhez és teijesztéséhez morálisan sem mellőzhető: am deutschen Wesen, soll die Welt genesen". S az sem lehet véletlen, hogy 0. Spengler éppen 1912-ben válik ismertté egyik korai műve révén, amely Neu-ordnung Europas und der übrigen Welt" címet viseli.Az első, majd a második világháború - a vázolt útkeresés viharos stációi -pusztuláshoz vezettek; a vereség, Németország lerombolása és megszállása, az eltérő ideológiai alapokra épülő zónapolitika, az ország vezetőit, a gazdasági szakembereket, az ország kitelepítettekkel gyarapodó lakosságát különleges helyzet elé állította. A győztesek nem söpörték ugyan a németeket az Északi- és Keleti-tengerbe, de a megtorlás, a jóvátétel követelése, az államhatalom felszámolása megtörtént. A győztesek egyetértettek abban, hogy a németeket szigorú gyámság alá