Bővebb ismertető
A kötet, amint címe is mutatja, része egy sorozatnak, és ez meghatározza jellegét kronológiailag és tartalmilag egyaránt. Kronológiailag annyiban,hogy folytatása az 1789-1918, illetve 1919-1945 közötti időszakot dokumentáló új- és legújabb kori egyetemes történeti szöveggyűjteményeknek. Az előbbi már megjelent, az utóbbi előkészületben van, és az egyes kötetek megjelenése időpontjában mutatkozó eltérésnek is szerepe volt és van abban, hogy a szöveggyűjtemények mint sorozat tartalmilag, módszertanilag, szerkezetileg, stilárisan stb. nem alkotnak szerves egészet. A magyarázat nem lenne teljes, ha az okok között nem történne említés a legfontosabbról, éspedig arról, hogy megoszlanak a vélemények a szöveggyűjtemények jellegét illetően. A gyakorlat, főleg az egyetemi oktatás tapasztalatai majd lehetőséget nyújtanak az egyes szöveggyűjtemények összevetéséhez és a tanulságok levonásával a lehető leghelyesebb módszer megtalálásához és alkalmazásához. Pillanatnyilag - többek között - vitatott kérdések: viszonylag kevés, de teljes dokumentum kerüljön közlésre vagy célszerűbb-e minél több apróbb részlet közzététele; csak dokumentumok szerepeljenek-e a kötetben vagy kívánatos összefoglaló és értékelő könyv- és tanulmányrészletek beiktatása is; a jegyzetelés részletes legyen-e vagy korlátozódjék a legszükségesebbre; az egyes okmányokat vezesse be történeti áttekintés vagy sem; a válogatás a tárgyalt korszak, illetve periódus fő tendenciájának figyelembevételével történjék-e vagy legyen inkább mozaikszerű; a magyar nyelven nehezen hozzáférhető vagy eddig le nem fordított szövegek puszta ismertetése legyen-e a cél, vagy azzal együtt és azon túl az olvasó, illetve a hallgató számára elemzésre, önálló gondolkodásra késztető anyagról kell-e gondoskodni stb.?
Lehetne még sorolni a szerkesztéssel kapcsolatos tartalmi és módszertani problémákat, nem is szólva arról, hogy tisztázásra vár az is, hogy milyen mértékű legyen a szöveggyűjtemények, illetve a sorozatok specializálódása. A sorozat jelenlegi specializálódását megszabja az egyetemi oktatás rendszere, az egyes tanszékek előtt álló feladatok. Az egyetemi tanszékek közötti munkamegosztás figyelembevételével készültek el és készülnek a jövőben is a legújabb kori egyetemes történeti szöveggyűjtemények. Az Új- és Legújabb kori Egyetemes Történeti Tanszék tematikájának megfelelően az egyes kötetek Nyugat-Európa, az Egyesült Államok, a nemzetközi munkásmozgalom, a gyarmati rendszer kialakulása és felbomlása stb. történetével kapcsolatos fontosabb események dokumentálását tekintették feladatuknak. Az egyes kötetek követik a kronológiai sorrendet, és a címben feltüntetett időrendi keretet csak akkor és olyan mértékben lépik túl, amikor az, mint például a jelen kötet esetében, tartalmi és módszertani szempontból szükségesnek látszik. Ez természetesen nem vezethet felesleges fedésekhez, ezen kötet az 1941-1945, főleg az 1943-1945 közötti időszakhoz viszonyulva csak azokkal a vonatkozásokkal foglalkozik, amelyek elősegítik a második világháború utáni rendezés problematikájának megértését.