Bővebb ismertető
MARXENGELSA KOMMUNISTA PÁRT KIÁLTVÁNYA(Részlet)I, BURZSOÁK ÉS PROLETÁROK^Minden eddigi társadalom története^ osztályharcok története. Szabad és rabszolga, patrícius és plebejus, báró és jobbágy, céh-mester^ és mesterlegény, egyszóval: elnyomó és elnyomott folytonos ellentétben álltak egymással, szakadatlan, hol palástolt, hol nyílt harcot vívtak, olyan harcot, amely mindenkor az egész társadalom forradalmi átalakulásával vagy a harcban álló osztályok közös pusztulásával végződött.' (1888) Burzsoázián a modern tőkések osztálya értendő, akik a társadalmi termelési fözközök tulajdonosai és bérmunkást alkalmaznak. Proletariátuson pedig a modem bérmunkások osztálya, akik, minthogy nincsenek saját termelési eszközeik, kénytelenek eladni munkaerejüket, hogy megélhessenek. Engels jegyzete.2 (18SS; 1890) Azaz minden írott történet 1847-ben a társadalom őstörténete, az a társadalmi szervezet, mely a feljegyzett történetet megelőzően létezett, jóformán ismeretlen volt. Azóta Haxthausen felfedezte az oroszországi közös földtulajdont. Maurer bebizonyította, hogy ez a társadalmi alap, amelyből valamennyi germán törzs történelmi fejlődése kiindult, s fokozatosan kiderült, hogy Indiától Írországig mindenütt a föld közös birtoklásán alapuló faluközösségek képviselik vagy képviselték a társadalom ősi formáját Végül Morgannek a nemzetség igazi természetére és a törzshöz való viszonyára vonatkozó, betetőző felfedezése feltárta ennek az ősi kommunista társadalomnak belső szervezetét annak tipikus formájában. Ezeknek az őseredeti közösségeknek a felbomlásával kezdődik a társadalomnak különálló és végeredntónyben antagonisztikus osztályokra való hasad'ása. Ezt a bomlási folyamatot megpróbáltam nyomon követni A család, a magántulajdon és az állam eredete" c. könyvemben, II. kiad. Stuttgart 1886. Engels jegyzete. (1888) Céhmester: a céh teljes jogú tagja, mester a céhen belül, hem a céh elöljárója, Engels jegyzete.