Történelem gazdasági középiskolák számára II. [antikvár]

A MAGYAR FÖLD ÉS MAGYAR NÉP LEGRÉGIBB TÖRTÉNETE. I. A MAGYAR FÖLD LEGRÉGIBB TÖRTÉNETE. Hazánk földje a kőkorszakban. A bronzkor és vaskor névéi. A görög kereskedelmi kapcsolatok kezdete. A kelta betörés. Itália kereskedelmi kapcsolatai. Pannónia és Dácia meghódítása. Hazánk a rómaiak korában. Dácia kiürítése. 1. - A magyar föld történetének legrégebbi korszakait csak a régészeti leletek alapján ismerjük. Az őskor többévezredes időszakának emlékeiből: az őskori embereknek, azok tevékenységének és eszközeinek maradványaiból aránylag csak kevés maradt reánk. Ezeket a leleteket a tudósok egybegyűjtötték, összehasonlították és rendszerezték. A leletek alapján a régészet (archeológia) ma már meg tudja rajzolni a magyar föld őstörténetének legfőbb jellemvonásait. 2. - A leletek tanúsága szerint az első emberek hazánkban akkor telepedtek le, amikor a Kárpátok magasabb részeit örök hó és jég borította: a jégkorszakban. A Kis-Kárpátok, Pilis és Bükk barlangjaiban feltárt leletek azt igazolják, hogy az őskőkori kultúra embere hazánkban is élt. A jégkor megszűnte után egész Európából - és így hazánkból is - eltűnt az őskőkori műveltség emberfajtája. Új lakosok jelentek meg, és új műveltséget hoztak magukkal: a csiszolt kőkor műveltségét. A csiszolt kőkor leletei már összehasonlíthatatlanul nagyobb számban maradtak ránk.