Bővebb ismertető
1918.iiílius17.
A bolsevikok szörnyű módon legvilkolják II. Miklós orosz cárt és családját az uráli Jekatverin-burg városában, az Ipatyev-ház-ban, ahol fogságban tartják őket.
1918. augusztus 30.
Lenin, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezetője ellen merényletet köveinek el, melyben a bolsevik vezető súlyos sérülést' szenved. Nyakából a lövedéket a kor orvosi teciinikájával nem tudták eltávolítani.
Mindenhol sokat olvashatunk az őszirózsás forradalomról. Vagyis arról, hogy a magyar demokratáknak elegük volt a Habsburgokból, és amikor látták, hogy a Monarchia elvesztette a háborút és süllyed a hajó, úgy próbáltak elmenekülni róla, hogy Magyarországot gyorsan leválasztják Ausztriáról. Egyesek talán még abban is reménykedtek, hogy miután formálisan kimondták a válást Ausztriától, akkor majd „Ausztria viszi el a balhét", és mi, magyarok, úgy tehetünk, mintha semmi közünk sem lett volna az egészhez. Bekövetkezett, amit ötvenegy évvel korábban, vagyis az 1867-es kiegyezéskor Kossuth megjósolt: Ausztria bűneiért Magyarország is felel majd, ha összeáll vele, és közösen uralják a Monarchiát. Kossuth akkor már csaknem negyedszázada halott volt, de jóslata beigazolódott.
1918. október 28-a és 31-e közötti ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM a nevét a katonák sapkarózsájának helyére tűzött virágról kapta, mely a felkelés jelképévé vált
Az őszirózsás forradalom
Ha a magyarok nem lettek volna oiyan vakok, és különösen 1849, de főleg 1857 után nem bánnak olyan rosszul a nemzetiségeikkel, mint ahogyan azt Magyarországon tették, akkor talán 1918-ban egyetlen nemzetiségi sem álmodik saját országról, saját hazáról. De már 1916 tavaszán nyilvánvaló volt mindenki számára, hogy a nemzetiségek „menni akarnak", nem maradnak itt. És aki itt él századok óta, mégis elmegy - az „viszi magával" a földet is. Vagyis vége a több mint ezeréves nagy magyar világ- „„ nak, a tengerparttól a Kárpátokig húzódó, Erdélyt, a Felvidéket és a Délvidéket is magában foglaló nagy országnak. Hiszen kellett a hely a nemzetiségeknek is, akik ugyanazon ezer évben vagy nem élhettek a saját országukban, vagy kettős elnyomás alatt voltak kénytelenek élni.
Segesvár. Ma Románia (Sighi^oara)
Mert amikor Bécs elnyomta a magyarokat, a magyarok csak ritkán fogtak össze a nemzetiségiekkel a közös elnyomó ellen. Sajnos az esetek többségében, 1867 után pedig minden alkalommal a magyarok is elnyomók lettek a nemzetiségek számára, irtották az iskoláikat, akadályozták az anyanyelvük használatát, a magyar nyelv használatára kényszerítették őket. A választókerületek határait úgy határozták meg, hogy például román képviselőjelölt ott sem győzhetett, ahol a román lakosság volt többségben. Ezer akadályt találtak ki és állítottak az útjába mindenkinek, aki a nemzetiségi kultúrát akarta éltetni, vagy pláne ezen az alapon politikai jogokra vágyott.