Újkor [antikvár]

1. FRANCIAORSZÁG A FORRADALOM ELŐTT 1. AZ ANCIEN.RÉGIME (ANSZIEN REZSIM) VÁLSÁGA Franciaországban az abszolutizmus k±). 200 éves fejlődése folyamán kiterebélyesedett és megerősödött. A "Napkirály", XIV. Lajos (1643-1715) uralkodása idején elérte a tetőpontját és a század fordulóján már hanyatlásnak Indult. A feudális abszolutizmus túlélte önmagát, már nem felelt meg az ország gazdasági-, társadalmi fejlődésének. Kiéleződtek az új termelőerők és a régi termelési viszonyok közötti ellentmondások. A XVII-XVUI. sz-ban a feudalizmus méhében már többé-kevésbé kifejlődtek a kapitalista rend uj formái: az uj agrotechnikai eljárások és a földhasználat tőkés formái, amelyek lehetővé tették volna a mezőgazdaság nagyarányú kapitalista fejlődését; a nagyfokú munkamegosztást lehetővé tevő központosított manufaktúrák, amelyek előkészítették az áttérést a fejlettebb gépi technikára; a gépek, amelyek mindenütt meggyorsították a tőkés termelés fejlődését; az óriási tőkék, amely még a számszerűleg kicsiny, politikailag jogfosztott, de gazdaságilag a legerősebb osztálynak: a burzsoáziának a kezében összpontosultak. Mindezek egyre élesebb ellentmondásba kerültek az ancien régime-mel, a francia abszolutizmus gazdasági-, társadalmi- és állami struktúrájával. A rendi felépítésű társadalomban (amelyben a rendi elkülönülés korántsem jelentett már azonos helyzetű és érdekű társadalmi szerkezetet: a rendek nem voltak azonosak a társadalmi osztályokkal, mindegyik többé-kevésbé ellentétes csoportokra oszlott) az un."harmadik rendet" (a lakosság 99%-át) politikai jogók és társadalmi megbecsülés terén mély szakadék választotta el a kiváltságos rendektől: a papságtól és a nemességtől, a feudális abszolutizmus védőbástyáitól. , A tőkés viszonyok fejlődése parancsolóan megkövetelte a belső piac bővítését. De a földesúri, egyházi és állami kizsákmányolással tönkretett parasztoknak (a lakosság 90%-ának) csekély vásárlóképessége kedvezőtlenül befolyásolta a belső piacot, a szűk belső piac pedig az ipar fejlődését, az ipar fejletlensége viszont fékezően hatott vissza a mezőgazdaság fejlődésére. Halaszthatatlan feladattá vált a céhek felszámolása, a parasztok féljobbágyi függőségének megszüntetése, a "szabad" munkaerő szélesebb piacának létrehozása, a lakosság vásárlóképességének emelése, az egyes tartományok elszigetelődésének megszűntetése, az egész gazdaságpolitikának a burzsoázia érdekei alá való rendelése. - 5 -