A szabadító Isten szeretetében [antikvár]

ELŐSZÓ Kedves Harmadikos Barátom! Szabadság. Sok minden eszedbe juthat erről a szóról. A nyári vakáció, amikor nem kell iskolába járni. Az otthon töltött hétvégék és délutánok, amikor szabadon játszhatsz a kedvenc játékaiddal, és áthívhatod a barátaidat. Az órák közti szünet, amikor kimehettek a tanteremből és szabadon futkározhattok az udvaron, vagy beszélgethettek a folyosón. De eszedbe juthat egy szárnyaló madár, egy tengert hasító vitorlás hajó vagy egy égbe szökő szappanbuborék. Szabadnak érezzük magunkat, ha nincsenek akadályok. Ebben a tanévben a szabadító Isten tetteivel ismerkedhettek meg. Isten megannyi akadályt gördített el népe elől. Megszabadította őket az egyiptomi fogságból. A pusztában enni és inni adott. Új hazába vezette a hontalan népet. Jézus is megszánta a bénát, a kiközösített kapzsi vámszedőt, a meghalt lányt és a szomorú szülőket. Megszabadította őket a betegségből, a magányos fukarságból, a szomorúságból, a halálból. De a szabadságnak határai is vannak. A szabadsággal élhetünk rosszul és jól. A szünetben verekedhetünk vagy focizhatunk. A vakációt végiglustálkodhatjuk, de szervezhetünk jó kis programokat is. Iskola után a barátainkkal bosszanthatjuk egymást, vagy leülhetünk egy társasjáték köré. Isten a Tízparancsolattal tanította népét a szabadságra. Jézus beszélt arról, hogyan vigyázhatunk a körülöttünk élőkre. Isten szabadságra teremtett minket. Téged is. Meg akarja szabadítani az életedet minden fölösleges akadálytól. És meg szeretne tanítani arra, hogyan élj okosan és boldogan a szabadságoddal. Hogy te is szabadon szárnyalhass, mint egy madár. Hittanoktatód/Lelkipásztorod