Az örömhír Márk evangélista szerint I. [antikvár]

Márk evangéliuma hosszú időn keresztül "a teológia mostohagyermeke" volt /Dóka Z./: háttérbe szorult a másik három evangélium mellett. A többi evangéliumot szívesebben olvasták, magyarázták, mert Márkból sok minden hiányzik, nyelvezete csiszolatlanabb, Jézus-képe köznapibb. Ez az evangélium csak a legújabb korban, a múlt és a jelen század során került az érdeklődés középpontjába. Bebizonyosodott ugyanis, hogy ez a legkorábbi a négy közül, és tanulmányozása előfeltétele a másik három evangélium megértésének. Ezen az Íráson még sokkal kevésbé érezhető az első század teológiai reflexiójának hatása, így ez a mű a Jézus-esemény kutatásának legalapvetőbb forrása. Az utóbbi évtizedekben számos kiváló biblikus adta közre Márkhoz irt magyarázatait. A sok értékes mű közül főképpen Rudolf Pesch, valamint Dóka Zoltán kommentárját használtuk és ajánljuk. Jelen munkánkban Márk szövegének átfogó magyarázatát /exege sis continuata/ igyekszünk kidolgozni. Az egyes szövegrészleteket több szinten is tanulmányozzuk: 1. fordítás; 2. szövegkritika; 3. nyelvezet; 4. adatszerű ismeretek; 5. teológiai fogalmak 6. irodalmi forma; 7. szerkesztés. Ezt követi a tulajdonképpeni szövegmagyarázat, melynek során először tisztázni igyekszünk, hogy 8. eredetileg mi történt vagy mi hangzott el; hogy 9. mit tanított erről az ősegyház, és hogy 10. Márk milyen értelemben adta tovább /rögzítette/ a kérdéses emléket. Mindezek után Márk szövegét összevetjük a többi evangélium megfelelő helyeivel, és röviden bemutatjuk 11. Máté, 12. Lukács és 13. János tanítását. Végül 14. a mai keresztény /teológus/ szemszögéből a jelenkori értelmezéssel zárjuk vizsgálatainkat.