Egyháztörténelem [antikvár]

Több mint fél évszázad után - hasonmás kiadásban, egy kötetben - újra az olvasó kezébe adjuk Révész Imre két híres egyháztörténelem tankönyvét (Az őskeresztyénségtől az ellenreformációig és Az ellenreformációtól napjainkig. Különös tekintettel a magyar protestantizmus történetére. Debrecen 1936.) Révész Imre (1889 - 1967) a magyar protestantizmus egyik legjelesebb történésze. A magyar református egyház kialakulására vonatkozó alapvető kutatásokat végzett, s több részlettanulmányon kívül új szintézisben dolgozta fel a XVI. századi magyar református egyház történetét (1938). Jelentősek a történetírás módszerére vonatkozó tanulmányai, a református egyház belső szerkezetét elemző értekezései, társadalom- és művelődéstörténeti dolgozatai. Révész Imre 1914-től Kolozsvárt a református teológiai egyháztörténeti tanszékének rendes tanára, 1920-tól lelkész Debrecenben, 1930-tól 1941-ig a debreceni tudományegyetem hittudományi kara egyháztörténeti tanszékének rendes tanára. 1936-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1946-tól rendes tagja és a Corvin-koszorú birtokosa. 1938-tól 1949-ig a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, 1948-tól a Zsinat és az Egyetemes konvet elnöke. Révész Imre tankönyveit középiskolásoknak írta, de haszonnal forgathatják a felsőoktatási intézmények hallgatói is, különösen azok, akiknek nem adatott meg az elmúlt évtizedekben, hogy egyháztörténelemmel foglalkozzanak. A két egybekötött tankönyvet a szerző, Révész Imre gondolatával bocsátjuk útjára: „Az igazi protestantizmus akár lutheri, akár kálvini formájában nem egyéb, mint olyan hit és olyan élet, amely egyedül az Igére hallgat, egyedül Krisztusra támaszkodik és egyedül a kegyelemből táplálkozik. Protestáns az olyan ember, akinek ilyen hite és élete van s aki ezt szóval, tettel és szenvedéssel szakadatlanul meg is bizonyítja, egyben pedig élete árán is ellene áll minden olyan törekvésnek, amely őt és hitbeli testvéreit Krisztustól és az Ő tiszta beszédétől el akarná szakítani."