Erkölcsteológia I. [antikvár]

A II. Vatikáni zsinat után megindult a katolikus erkölcsteológia erjedése. A mai szintézis körvonalai már kibontakozóban vannak. A megújulás főbb szempontjainak szerves beépítése, integrálása a célja a teológiai főiskolák országos jegyzetei keretében kiadásra szánt négyrészes új erkölcsteológiai sorozatnak is. A hagyományos tematikától e feldolgozásban nem kellett lényegesen eltérni, de az alapterv következetes alkalmazásával gyökeres és önálló újramegfogalmazásra törekedtem a részletkérdéseknél, sőt a szerkesztésben is. A Nyugaton "alapvető erkölcsteológiának" (Fundamentalmoral) nevezett rész egy kötetbe került (Erkölcsteológia I.), kezdve a morálteológia rövid történetétől és fogalmától egészen a bűnök tárgyalásáig. A II. rész (Erkölcsteológia II.) "a hit, remény, szeretet" értelmezését adja. A III. rész (Erkölcsteológia III.) "a keresztény vallásosságot" fejti ki. Ehhez csatoltam az alázatot, az okosságot és a lelkierőt. Ezt az anyag egyenletesebb elosztásának szempontjai javasolták. A IV. rész terjedelmes anyagát "a keresztény felelősség" címével vontam össze (Erkölcsteológia IV.). Ez tárgyalja - közösségi vonatkozásban is - a tulajdonnal, az emberi személy testi-lelki értékeivel és a nemiséggel kapcsolatos felelősséget. Minden igyekezetem mellett sem sikerült azonban egészen egyenletessé tenni az anyagelosztást (félévi kb. 140-150 oldal). Ezen azonban segíteni lehet kihagyásokkal, ill. olvasásra szánt részek kijelölésével. Az egyes témákat az alapterv szerint a keresztény élethivatásra összpontosított szemlélettel törekedtem megírni, nyelvi egységben, a Krisztusba oltott létezés és a világhoz szóló küldetés szellemében úgy, hogy ez a szemléletmód a meghatározásokat is átjárja. Ilyen értelemben inkább a hitből fakadó cselekvés ratzingeri irányvonalát követem (Glaubensethik), mint a Nyugaton is divatossá váló másik irányt: az autonóm erkölcsértelmezés törekvését (Auer, Böckle), bár ez utóbbi alapvető szempontjait sem hagytam figyelmen kívül (Autonome Moral; vö. pl. a humánum törvényét).