Katolikus egyháztörténelem [antikvár]

I. Az Egyház isten népe 1. Az egyháztörténelem, mint tudomány Az egyháztörténelem az a teológiai (Istenről, Istennel foglalkozó) tudomány, amely a Krisztus által alapított természetfeletti közösségnek, az Egyháznak térben és időben történő kibontakozásával, fejlődésével foglalkozik. Történelmi tényekkel tárja fel az Egyházzal kapcsolatos eseményeket. Anyagát hiteles forrásokból meríti, és a tudományosan bizonyított eseményeket a történelemtudomány módszereivel dolgozza fel, azokat rendszerbe foglalja. Azt kutatja, hogy az Isten egyszülött Fia által alapított vallási közösség a történelem során hogyan őrizte meg a Krisztustól kapott természetfeletti örökséget: a krisztusi tanítást, az emberek megszentelésére rendelt kegyelmi eszközöket (szentségeket) és az Egyház Krisztustól rendelt és meghatározott szervezetét. Ezen tudományág segítségével megismerhetjük azt is, hogy az Egyházat milyen üldözések érték az évszázadok során, s hogyan akarta megóvni és megőrizni a reá bízott krisztusi örökséget. Választ keres arra is, hogyan terjedt el Jézus tanítása a különböző népek, nemzetek között. Az egyháztörténelem kutatja a krisztusi vallás alkotóelemeit (tanítását, liturgiáját, szervezetét stb.), hogy azok hogyan tökéletesedtek az idők során, hogyan szentelték meg az adott kor emberiségének életét. Vizsgálja, hogyan folytatta az Egyház az emberiség üdvözítésének Krisztusban és Krisztus által az idők végezetéig fennálló és megvalósuló míívét. A történelmi kutatások föltárták, hogy az emberi gyarlóság ellenére önmagához — Krisztustól meghatározott lényegéhez — az Egyház mindig hü maradt. Féltő gonddal őrizte a rábízott örökséget, melyet igyekezett minden népnek átadni, hogy Krisztus követése által minden ember üdvözülhessen. Az Egyház történetének nagy korszakai • Az egyház kialakulása, fejlődése és kibontakozása {Keresztény ókor a VII. századig) • A nyugati népközösség vallási egységének a kora {Keresztény középkor a VII. századtól a XVI. századig ) • A hitegység felbomlásának, az Egyház megújulásának, majd viszonylagos elszigetelődésének a kora {Keresztény újkor a XVI. századtól a XX. század elejéig) • A megújuló Egyház megerősödésének a kora {Keresztény legújabb kor a XX. századtól napjainkig) Az idők során változtak ugyan bizonyos szertartások, de az Egyház még az üldözések ellenére sem adott föl soha semmit a Krisztustól kapott tanításból. Az egyháztörténelem tanulmányozása során rá kell jönnünk arra, hogy mennyi érték, lelki gazdagság és szépség rejlik az Egyház hitében. Az Egyház története bizonyítja, hogy amikor az egyes ember, az egyetemes emberiség jobbításán és megszentelésén fáradozott, egyben az emberek fóldi boldogulásán is munkálkodott, törekedett az evilági életüket is szebbé varázsolni.