Bővebb ismertető
Részlet:1. A TARSÁDALKI MUNKAMEGOSZTÁS ALPJAIAz eaiber - megjelenése óta - két, szorosan összekapcsolódó, egymástól szét nem választható világban él. Az egyik a növények, az állatok, a talaj, a levegő és a viz természetes világa, amely évmilliárdokkal megelőzte őt, és amelynek maga is részeA másik a társadalmi intézmények és mesterségesen létrehozott dolgok világa, amit az ember a saját eszkö.zeivel - gondolatai, szerszámai segítségével - épitett fel azért, hogy olyan környezetet teremtsen, amelyben jól érzi magát, amely engedelmeskedik szándékainak, parancsainak.Kezdetektől fogva azt kutatta, miként lehet környezetét, társadalmát - tapasztalatai felhasználásával - ügyesebben megszervezni. Létezése első pillanatától kezdve mindenkor ujitott, s ennek eredménye a technikai dolgok szakadatlan fejlődése és a társadalmi formák változása is.Az emberiség ezen sajátossága eredményeképpen az élő dolgok bioszférá.ja és az emberi felfedezések technoszférá.ja egymással folyamatos kölcsönhatásban volt, és van.Korunkban a XX.sz. utolsó éveiben, egyre inkább előtérbe kerül az a felismerés, hogy alapvető változás megy végbe az embernek az emiitett két világhoz fűződő kapcsolatában.Az ember munká.iában, gazdasági tevékenységében - minden korábbinál jobban - a természet és a társadalom kölcsönhatásai fejeződnek ki.E kettő visznya a társadalom fejlettsége szerint változik. A beavatkozás a természet rendjébe az elmúlt 20C-250 esztendő során - de különösen az elmúlt 40-50 év alatt -, rendkivül felfokozódott iramban halad.Az emberiségnek meg kell tanulnia, hogy fő feladata nem a környező világ legyőzése. E helyett célként azt tűzheti zászlajára, hogy mint a természet része, igyekszik annak erőforrásait minél optimálisabban kihasználni, s közben ugy él együtt környezetével, hogy maga is örömét leli abban.