Általános és ágazati gazdasági földrajz I. [antikvár]

L A GAZDASÁGI FÖLDRAJZ TÁRGYA, KIALAKULÁSA ÉS ÁGAZATAIA termelés földrajzi elhelyezkedése, az egyes területek (országok vagy országrészek) sajátos termelési strúkturája, profilja és ennek alapján a társadalmi munka fiüdrajzi-területi megosztása bonyolult törvényszerűségek összhatásának eredményeként alakult ki és fejlődik tovább. E törvényszerűségek vizsgálata egy sajátos tudományág, a gazdasági földrajz feladata.A gazdasági földrajz tehát a termelés területi elhelyezkedése, a földrajzi munkamegosztás törvényszerűségeinek kérdéseivel foglalkozó tudomány.E törvényszerűségek azonban nem általános, minden időben egyaránt ható törvényszerűségek, hanem specifikusak, azaz adott társadalmi formával és az adott társadalmi formán belül is a termelőerők fejlődésének meghatározott szia-vonalával kapcsolatosak. A gazdasági földrajz feladata tehát a termelés területi elhelyezkedését és a földrajzi munkamegosztást szabályozó törvényszerűségek feltárása adott társadalmi viszonyok között és a termelőerők adott fejlődési szakaszán.A dialektikus és történelmi materializmus alapján álló marxista gazdasági földrajz, amely maga is hosszú fejlődési folyamat eredményeként keletkezett, éppen alapkoncepcióját és módszerét illetően gyökeresen különbözik a polgári társadalomban kialakult biírzsoá gazdaságföldrajzi iskoláktól.A gazdasági földrajz kutatásainak elméleti kiindulási alapja a materialista világnézet, mely a gazdaságtudomáigrokban a termelés elsőbbségének mint alapkoncepciónak elfogadásában mutatkozik meg. Ez azt jelenti, hogy végső soron a termelési mód, tehát a termelési viszonyok, valamint a termelőerők fejlettsége határozzák meg a gazdas^ földrajzi jelenségeket, azok változását, a termelés földrajzi eloszlását és a földrajzi mvinkamegosztás sajátosságait.A gazdasági földrajz kutatási módszere dialektikus. A jelenségeket nem egymástól elszigeteltnek, hanem egymással összefüggőknek, egymással kölcsönhatásban és kapcsolatban levőknek tekinti; nem úgynevezett örök gazdaságföldrajzi törvényszerűségeket kutat, hanem a gazdaságföldrajzi jelenségeket történelmileg változó, fejlődő állapotukban vizsgálja.A földrajz egyike az emberiség legrégibb tudományainak. A korábbi évezredek és évszázadok földrajza azonban inkább csak földrajzi szemléletnek nevezhető, mintsem tudománynak, mely a földfelszín jelenségeit (természeti és társadalmi jelenségeket egyaránt) a maga sajátos nézőpontjából rendszerbe foglaltavolna (bár történtek ilyen irányú kísérletek, melyek közül elsősorban Varenius "Geographia Generalis"-át - 1650 - kell kiemelni ezek azonban az ismeretek akkori hiányos volta miatt keUő eredményt még nem hozhattak). Öbállá'tudomány-- 3 -