Kereskedelem - Gazdaságtan 1. (töredék) [antikvár]

Részlet: „Az általánosítások meggyőzőbbek az értelem számára, mint a részletek. Persze a részleteknek és az általánosításoknak megfelelő egyensúlyban kell lenniök: általánosítást csak részletekből kiindulva lehet elérni, míg az általánosítás az, amely értéket és érdekességet ad a részleteknek." (Szentgyörgyi Albert) A jellegzetesen eltérő reálgazdasági tevékenységet folytató nemzetgazdasági ágazatokban (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, közlekedés, különféle szolgáltató szektorok stb.) hosszú időn keresztül formálódtak és váltak viszonylagosan önálló elemzési rendszerekké a különféle ágazati gazdaságtanok. Az elmúlt évtizedben lendületet vett és napjainkban is megfigyelhető az ágazati gazdaságtanok belső szerkezetének átalakulása, két okból is: - a gazdálkodói/vállalkozói tevékenységben egyre nagyobb szerepet játszanak az ún. szektorsemleges (minden reálgazdasági folyamatban egyformán ható) összefüggések; - az információtechnika és a ráépülő értékelési módszerek korszerűsödésével lehetővé vált fontos szakmaspecifikus tényezők korábbinál elmélyültebb, megbízhatóbb elemzése. Az ágazati gazdaságtanokon belül erősödött a mikrogazdasági sajátosságok vizsgálata, új és új elemzési blokkok (tantárgyak) jöttek létre. A kereskedelem-gazdaságtan tárgya széles értelmezésben az egyéni vállalkozók és különféle gazdálkodó szervezetek, szervezeti csoportosulások piaci kapcsolatait, adás-vételi akcióit, szűkebb értelmezésben a kifejezetten kereskedéssel (áruforgalmazással) foglalkozó cégek tevékenységét befolyásoló, eredményességét meghatározó - pénzben is mérhető - tényezők vizsgálata, elemzése. A kereskedelmi cégekre vonatkoztatott gazdaságtan legjellegzetesebb blokkjai, hazai viszonyaik között: • a szervezet életútjának jogi szempontú vizsgálata az alapítástól a válságkezeléseken át a megszűnésig • sajátos reálgazdasági folyamatok hatékonyságának elemzése (erőforrásbiztositás, logisztika, ármunka, költséggazdálkodás stb.) • a mindenkori korszerű gazdálkodási módszerek („sikertényezők", „hajtóerők") elterjedtségének .méretei, alkalmazásuk hatásfoka (vállalati stratégia és tervezés, controlling, marketing, innováció, szervezeti kultúra stb.) • a cég által folytatott tevékenység átfogó értékelése (pénzügyi aránymutatók . alakulása, portfólió-elemzés, cégértékelés stb.)