Külkereskedelemtechnika I-II. [antikvár]

I. ÁLlEAliírOS bevezetés Mit ne-vezünk külie©feskedelmi tevékenységek? "Külkereskedel®! "ésvékenység a külkisrQi&edlelmi szerződés előkészité!l!e,»egk8téee és teljesiwse» - mondja a Külkereskedelmi Ttsrvény, /1974.évi III.törvény/ A "külkereskedelmi szerződés" fogalmát a Ktilkereskedelml Törvéiay a következőképp határozza meg: "Külkereskedelmi szerződés a Külkereskedelmi Törvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenység köréhen belföldi által külföldivel kötött szerződés." A külkereskedelmi tevékenység közgazdasági értelemben nem más^mint a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel. A nemzetközi munkamegosztás nagyon leegyszerűsítve azt a folyamatot fejezi ki,hogy az egyes országok bizonyos termékek gyártása,ill.termesztése helyett ezeket külföldről szerzik be,amig más termékekből a hazai szükségletnél többet termelnek és ezzel fizetik ki vásárlásaikat. A nemzetközi munkamegosztásban való részvétel okai a következők; - Bizonyos termékek gyártása,ill.termesztése meghatározott gazdaságföldrajzi környezethez kötődik /pl. déligyümölcs,halliszt stb./ - a nemzetközi munkamegosztás keretében lehetőség nyílik a kedvezőtlen természeti adottságú országok részére a szükséges nyersanyagok más országokból történő beszerzésére, ill. - a nyersanyagokban gazdag országok^természeti kincseik - hazai szükséglet kielégítése után - egyéb országokba való exportálására - az egyéö országok gazdaságai túlnőnek a nemzeti kereteken, és az optimális termelési és piaci lehetőségek kihasználása érdekében kikényszerítik a nemzetközi munkamegosztásban való részvételt