Üzletszervezés a külkereskedelemben [antikvár]

A külkereskedelem a kis országok számára létfontosságú. Hogy hazánk gazdasági életében mekkora a súlya, az mindenki előtt jól ismert. E kérdéskomplexumot kiterjedt szakirodalom elemzi tudományos igénnyel. A magyar közgazdasági szakirodalomban mostohán tárgyalt azonban a külkereskedelmi tevékenység mikroökonómiai szinten. Holott az országos szintű kereskedelmi eredmények mögött számos vállalat jó vagy kevésbé eredményes munkája rejlik. A feladat, melyet e jegyzet megoldani igyekszik, annak bemutatása, mit jelent a külkereskedelem vállalati szinten. Az ügyletszervezés a külkereskedelemben cím mögött így nem a vállalatszervezés témája rejlik, a szervezés kifejezést e jegyzet tágabb értelemben használja: hogyan, miként szervezi meg a külkereskedelmi tevékenységet a vállalat, mely folyamatok eredménye a konkrét ügyletkötés. A jegyzet elkészítésénél az alábbi szempontokat vettük figyelembe. 1. A cél az volt, hogy a vállalati külkereskedelmi tevékenység egészét mutassuk be, az egyes részfeladatok, a különféle funkciók összefüggéseit. Ezért nem lehetett feladat annak vizsgálata: konkrét áruknál, konkrét piacokon hogyan szervezi tevékenységét a vállalat. Ugyancsak nem lehetett feladatunk a külkereskedelmi munka egyes részterületeinek mélységben való elemzése már csak azért sem, mert azokkal önálló tárgyak /piackutatás, és piacelemzés, külkereskedelmi tervezés, kalkuláció és árképzés, szervezés és vezetés, külkereskedelmi pénz és devizagazdálkodás stb./ foglalkoznak. A vállalati külkereskedelmi tevékenységet azonban nem általában, hanem konkrétan, a magyar külkereskedelmi vállalatokra vonatkoztatva, a magyar népgazdaság adta keretek között vizsgáljuk, természetesen anélkül, hogy az egyes külkereskedelmi vállalatok tevékenységét konkrétan elemeznénk.