A magyarországi tavak halainak természetes tápláléka [antikvár]

ELSŐ RESZ. I. BEVEZETŐ. 1. A tó élete. A figyelmes szemlélő már szabad szemmel is könnyen meggyőződhetik, hogy akármelyik tó, legyen tükre bármily csendes, vize bármily tiszta, a legkülönbözőbb szervezetek, állatok és növények életműködésének, születésének, létért való küzdelmének és megsemmisülésének szintere. Nem tekintve ugyanis a tó sima tükrén kecses tánczot lejtő szitakötöket; az ide-oda úszkálva hullámbarázdákat szántó vizi szárnyasokat; a víz fölszinén tova lebegő különböző rendű és rangú rovarok után kapkodó halakat: a part közelében a felsőbb és alsóbb rangú állatok egész sorozatára bukkanunk. A part náderdeiben, sás- és káka-bozótjaiban vizi madarak, kacsák, szárcsák és búvárok lubiezkolnak, fölöttök pedig a vizi rigó, nádi veréb, nádi poszáta s az énekes madarak egész serege ütötte fel tanyáját, hogy étvágyának kielégítése közben megakadályozza egyik-másik rovarfajnak túlságos elszaporodását. A különböző liinárfajok ágain, szárain és levelein vizi csigák csúsznak széles talpuk segélyével, vagy vizi ászka-rákok mászkálnak lomhán ide-oda; az ágak zugaiban, vagy a gyökerek védettebb helyein a búvárpók leselkedik zsákmányára ezüstszínű búvárharangja alól, a szabadon álló gyökerekre pedig az édesvízi szivacsok és mohállatok mozdulatlan telepei telepedtek meg. Itt-ott fel-fel bukkannak a hátukon fürgén úszó vizi poloskák, a barnasárga csikbogarak s a fénylő-fekete vizi-bogarak, melyek vérszomjas lárvái a fenékiszap szinén várják étvágyuk kielégítésére a jó szerencsét. A part föveny ének, vagy iszapjának felszínén a tegzes szitakötők toliban lakó lárvái czammognak tova; szomszédságukban a fátyolkák és szitakötők lárvái leskelődnek zsákmányra. Daday : Haltáplálék. 1