Kárpát-térség nemzeti parkjai [antikvár]

BEVEZETÉS Az ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferenciájára 1972 júniusában, Stockholmban került sor. A tanácskozáson 113 állam képviseltette magát. Először tárta drámai megvilágításban a világ közvéleménye elé a nemzetközi környezetvédelem problémáit és az együttműködés szükségességét. A konferencia fő témája a gazdasági növekedés környezetvédelmi vonatkozása volt. A környezeti nehézségek, problémák alapjai megítélésében fejlett ipari országok és a szegénységgel, az elmaradottság felszámolásával küszködő országok között - az érdekek különbözősége miatt - éles véleménykülönbség alakult ki. Ennek ellenére konferencián minden országra egységesen, négy alapokmán}^ fogadtak el. Ezek: 1. Nyilatkozat az emberi környezetről 2. Nyilatkozat az irányelvekről 3. Akcióprogram javaslat 4. Szervezeti intézkedések A stockholmi konferencia javaslatára az ENSZ közgyűlése június 5-ét Környezetvédelmi Világnappá nyilvánította. AZ ENSZ által rendezett további világkonferenciák (UNICED, Rio de Janeiro, 1992.) nyomatékkal irányították a figyelmet a gazdag és szegény országok közötti nagymérvű különbségre, más - Helmut Schmidt korábbi német kancellártól származó - szóhasználattal élve, Észak és Dél között éles fejlődésbeli eltérésre. Fokozza a gondokat az, hogy miközben Észak országaira a népességcsökkenés a jellemző, addig a tőkeszegény Dél országait a demográfiai robbanás sújtja évtizedek óta. Az atmoszféra felmelegedésére vezető antropogén hatásokért azonban nem kizárólag az erősen motorizált Északot terheli a felelősség, mert Dél népességének gyors növekedésével az erdőégetések, az elmaradott technika, a káros kibocsátások elleni védekezés elmaradása ugyancsak növeli a felmelegedés kockázatát. A kialakult környezeti válság gyökerei tehát mélyre nyúlnak, és kiterjednek a világgazdaság minden szegmensére. Mindmáig jól megfigyelhető a kis jövedelmű országok rendkívül lassú fejlődési üteme. Ennek leküzdésében az ENSZ és más szervezetek fejlesztési erőfeszítései sem tekinthetők eredményesnek. A gazdaságilag erős országok pedig fontosabbnak tartják erőforrásaikat további saját fejlődésük, illetve politikai, gazdasági hatalmuk fenntartására fordítani. A sok egyéni vonás ellenére Észak országainak javaslatai összhangban voltak a légkör általános felmelegedésével kapcsolatos aggodalommal, a városi közlekedés okozta egyre nehezebben elviselhető szennyeződés, a kommunális hulladékok kezelésének és a vízellátásnak a gondjaival. Észak-Eu-