Pókszabásúak I. [antikvár]

A pókszabású állatokat a rákok osztályával szemben főképpen az jellemzi, hogy nem kopoltyúkkal, hanem légcsövekkel (trachea) vagy tracheatüdővel lélegzenek és ivarnyílásuk páratlan. A faunaterületünkön élő állatok közül ebbe a csoportba nemcsak a szűkebb értelemben vett tulajdonképpeni pókok (Araneidea), hanem a skorpiók (Scorpionidea), szálfarkúak (Palpigradida), álskorpiók (Pseudoscorpionidea), kaszáspókok (Phalangidea=Opiliones, Opilionidea) és az atkák (Acarina) képviselői tartoznak. Testük 21 szelvényre tagolódott, ezek általában 2 tájra különültek: az első 9 szelvény a fejtort (cephalothorax, prosoma), 12 pedig a potrohot (abdomen, opisthosoma) alkotja. A két testtájon belül a szelvények kialakulásában, összeolvadásában és összeforradásában nagy a változatosság. A skorpiók, szálfarkúak rendjében pl. a potroh szelvényei szabadok, sőt 2 tájra különültek: előpotrohra (praeabdomen) és utópotrohra (postabdomen, metasoma), azonfelül nem forrott össze a fejtorral; a pókok rendjében a potroh szelvényezettségének minden külső nyoma eltűnt, de a fejtorral nem olvadt össze; az atkákon a fejtort a potrohtól külsőleg már nem lehet megkülönböztetni, az acarinológusok azonban a test elülső felét mégis proterosoma, a mögötte levő részt pedig hysterosoma néven szokták különválasztani. Az előbbinek elülső része gnathosoma néven a csáprágót, a szájszerveket, és az állkapcsi tapogatót viseli, az 1. és 2. pár lábat viselő rész pedig propodosoma néven szerepel a szakirodalomban; az utóbbi szintén két részre tagolható: a 3. és 4. pár lábat viselő részt a megapodosoma, a lábatlan részt az opithosoma. Mindezek a jelenségek - miként látni fogjuk - a rendszerezésben és kifejezésre jutnak...