45. Magyar Spektrokémiai Vándorgyűlés [antikvár]

Előszó a 45. Magyar Spektrokémiaí Vándorgyűiéshez A Magyar Színképelemző Vándorgyűlés 1958-ban Sopronban indult útjára, amikor a résztvevők az optikai emissziós spektroszkópia és spektrográfia szakterületén dolgozó kutatók és felhasználók voltak. Az első 25 év során az atomspektroszkópia területén bekövetkezett műszerfejlesztéseknek köszönhetően a vándorgyűlések elsődlegesen módszerorientált szekciókban végezték munkájukat, így az atomemissziós, atomabszorpciós és a röntgenfluoreszcens spektrometria játszott meghatározó szerepet. 1985-ben az egri vándorgyűlés egy szekcióját az első Magyar Molekulaspektroszkópiai Konferencia előadásai alkották. Ettől kezdődően ez a rendezvény az atom- és molekulaspektroszkópia területén tevékenykedő szakemberek évenként megrendezendő fórumává vált és 1995-ben a paksi vándorgyűlésen hozott határozat értelmében elnevezését Magyar Spektrokémiaí Vándorgyűlésre változtattuk. Az idei rendezvény az utóbbi évek hagyományainak megfelelően két szekcióban folytatja munkáját és a módszerorientált kutatási témák mellett egyre nagyobb szerepet játszanak azon témaorientált előadások, amelyek az atom- és molekulaspektroszkópiai módszerek környezettudományi alkalmazását célozzák. Ebben az esztendőben a Spektrokémiaí Társaság vezetősége a Török Tibor emlékérmet több évtizedes kimagasló szakmai munkájának elismeréseként Kántor Tibor professzornak ítélte, akinek a hazai spektrokémikusok nevében ezúton is gratulálok. Eredményes tanácskozást és kellemes kikapcsolódást kívánok a „Magyar Tenger" partján: 1 Prof. Záray Gyula a Spektrokémiaí Társaság elnöke Nagyhőmérsékletű spektrokémia az oktatásban és a kutatásban* Kántor Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem. Altalános és Szervetlen Kémiai Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány l/A. E-mail: [email protected] A szabad atomok és ionok optikai spektroszkópiai és tömegspektroszkópiai detektálásához az út a nagyhömérsékletű halmazfolyamatok és gázfázisú folyamatok láncolatán át vezet. Ebből következik, hogy a nevezett tudományágak alapkutatásának specifikumát, a spektro-kémia igen széles területén belül, a nagyhömérsékletű folyamatok jobb megismerése iránti törekvés képezi. Az analitikai atomspektroszkópia és tömegspektroszkópia (elemanalitikai tömegspektroszkópia), mint alkalmazott tudományágak, felhasználják a nagyhömérsékletű kémia és fizika (mint alaptudományok) ismereteit annak érdekében, hogy értelmezzék az ismert atomforrásokkal és ionforrásokkal elérhető analitikai sajátságokat. Ez az értelmezés pedig továbbvezet a nagyobb teljesítményű fényforrások és ionforrások létrehozása felé. Az alaptudományos ismereteket többnyire "le kell fordítani" az alkalmazott spektrokémia "nyelvére", vagyis ki kell dolgozni az általános törvényszerűségek alkalmazásának módját az egyes források specifikus körülményeire, mely esetben alapkutatásról beszélünk az adott alkalmazott tudományágon belül. A tudományok kölcsönös egymásra-hatása azáltal jön létre, hogy az alkalmazott tudomány területén végzett alapkutatási eredmények hozzájárulást képezhetnek az alaptudományos ismeretekhez. Szerző, az optikai emissziós és atomabszorpciós spektrometria területén, mintegy negyven éven át foglalkozott analitikai módszerek kidolgozásával, e módszerek sajátságainak értelmezésével és a terület egyetemi oktatásával. Ebben a tudományágban az 1950-60-as években domináló emissziós lángfotometria, valamint ív- és szikra-emissziós spektrográfia szintjéről elindulva a következő eljárások bevezetése és elterjedése hozott mélyreható változásokat: (1) atomabszorpciós lángspektrometria különös tekintettel az acetilén/dinitrogén-oxid láng alkalmazására, (2) grafitkemencés atomabszorpcós spektrometria (GF-AAS), (3) induktív csatolású plazma atomemissziós spektrometria (ICP-AES), (4) ICP-tömegspektroszkópia (ICP-MS), (5) lézer indukált plazma (LIP)-AES, (6) lézer-ablációs (LA)-ICP-AES/MS, (7) grafitkemencés elektrotermikus párologtatásos (GF-ETV)-ICP-AES/MS, (8) glimm-kisüléses atomemissziós spektrometria (GD-AES) alternatív egyenára-mú/rádiófi:ekvenciás energiaforrással, (9) folyadék kromatográf (HPLC) és ICP-MS összekapcsolása. Alapvető változást hozott a fotográfiás fénymérésnek (spektrográfia) a fotoelektromos észlelésre (spektrometria) való felcserélése, mely előfeltétele volt az on-line számítástechnika bevonulásának a szakterületre. Manapság lehetünk tanúi a kétdimenziós spektrumokat előállító Echelle-spektrométerek és ezen spektrumok detektálásához kiválóan illeszkedő félvezető detektorok (CCD) elterjedésének. Tömegspektroszkópiai vonalon a repülési-idő szerinti elválasztást nyújtó (TOF-MS) készülékek a tranziens jelek detektálásában hoztak jelentős előrelépést. Újszerű orientációt jelentett az oldatos mintabevitel (elsősorban a folyamatos oldatporlasztás) előrenyomulása a korábban domináló szilárdmintás módszerekkel szemben, miközben az utóbbi módszerek is megtalálták optimális alkalmazásukat. Az oldatos módszerek tették lehetővé a kémiai dúsítás és kifejlesztés módszereinek széleskörű elterjedését, melyet e módszerek automatizálása (pl. a folyadék-injektálás: Pl) nagymértékben *Török Tibor emlékérem adományozá.sa alkalmából tartott előadás