A kémia és vívmányai I-II. [antikvár]

Részlet a könyvből: ATOMOK, MOLEKULÁK ÉS A KÖZÖTTÜK MŰKÖDŐ ERŐK. 1. A MOLEKULÁK ÉS ATOMOK FIZIKAI ÉS KÉMIAI SZEMPONTBÓL NÉZVE. A) Bevezetés. Volt valamikor olyan korszak, midőn úgy látszott, hogy a természettudományok világában a kémia birodalma merőben független birodalom. Még a fizikától is függetlennek látszott, noha mindkettő az anyagok tulajdonságaival és az azokon végbemenő jelenségekkel foglalkozik. A fizika és kémia birodalmát a kémia részéről olyan „birodalmi titkok" választották el, melyek lehetetlenné tették az idegenből való átjárást. A vegyrokonság, más néven affinitás, vagyis azoknak az erőknek összesége, melyek a kémiai átalakulásoknál a leglényegesebb szerepet játszák, talány volt a fizikus számára. Ezeket az erőket nem sikerült a fizikából ismeretes tételek egyikével sem magyaráznia. De rejtélyes tényezők sem hiányoztak. Rejtély volt például az, hogy miért tűnik el a fémeknek - fizikus szemmel nézve - minden fém-tulajdonsága, mikor azokat savakban oldjuk. A galván elemek elektromosságszolgáltató képessége, avagy a kémiai vegyérték jelensége is ebbe a csoportba tartozott. Idők múlásával azonban változott a helyzet. Kiderült, hogy a kémiai átalakulások sok tekintetben alá vannak rendelve bizonyos, korábban tisztán fizikainak mondott törvényszerűségnek. Az energia-megmaradás és az energia-átalakulás törvénye (a termodinamika e két föltétele) például még a legrejtélyesebb kémiai folyamatokra is teljes mértékben érvényes. A fizikusok a kémiai birodalom mind több és több „titkának" nyitjára jöttek rá. Számos és számtalan esetben pedig a kémikusok egyenesen kénytelenek voltak segítségül hívni a fizikusokat, hogy egyes kémiai jelenségcsoportok törvényszerűségét megérthessék és általánosíthassák. A fizikusok megállták helyüket, de közreműködésüknek nagy volt az ára : már ott tartunk, hogy a kémia és fizika birodalmának határai nemcsak hogy elmosódtak, hanem a kémia hatalmas, korábban önálló területei merőben fizikusfennhatóság alá kerültek.