A kémia újabb eredményei 77. [antikvár]

A sztereokémia néhány évtizeddel ezelőtt még a kémia egyik speciális, kevesek által ismert és művelt területe volt, ma már maga a kémia. A természetes szénvegyületek, fémkomplexek, polimerek, de bármilyen nemlineáris molekula szerkezetének, tulajdonságainak és reakciókészségének megismerése elképzelhetetlen a térkémiai viszonyok tanulmányozása nélkül. Fokozottan érvényes ez a megállapítás az életfolyamatok kutatásával foglalkozó tudományterületekre: a biokémiára, biofizikára és általában a molekuláris biológiára. Ez az egész, alig 50 éves múltra visszatekintő és az enzimek és az anyagcsere-folyamatok kémiájának tanulmányozásából kialakult terület, amelyet az élettudományok (life sciences) gyűjtőnév szerencsésen és találóan foglal össze, ma robbanásszerű fejlődésen megy keresztül. Ez vitathatatlanul a DNS-kutatások legújabb, látványos és nyilvánvaló elméleti és gyakorlati hasznot hozó eredményeinek köszönhető. Ezért azonosítják sokan a nukleinsav-kutatásokat a molekuláris biológiával. Az anyag molekuláris szervezettségének legmagasabb szintjét a fehérjék képviselik. A fehérjekémia kialakulásához az enzimek adták az első ösztönzést, de ma már nyilvánvaló, hogy a fehérjék jelentik csaknem minden biológiai rendszer és folyamat megismerésének kulcsát a sejtmembránoktól egészen az agyműködésig. A DNS-kutatások és a géntechnológia célja sem más, mint a fehérjék - és tágabb értelemben a fehérjét csaknem mindig tartalmazó molekulakomplexek - szerkezetének módosítása vagy átalakítása. Bruckner Győző a bakteriális eredetű y-poliglutaminsavak vizsgálatának beindításával a kémia egy új határterületének, a peptidkémiának az alapjait rakta le Magyarországon.