Földünk titkai [antikvár]

Táblák kötése kissé sérült, kiadói borító szélei töredezettek.
Ritka eseménynek mondható, ha egy-egy földtani vonatkozású népszerűsítő munka jelenik meg a könyvpiacon. Még ritkább azonban, hogy az ilyen céllal írott könyv eléri kitűzött célját. A népszerűsítés igen nehéz feladat. A tárgy alapos ismerete mellett kiváló elbeszélő legyen az író, hogy mozgó, lüktető életet varázsoljon a holtnak látszó kőzetek világába. Varázsoljon? Nem, erről szó sincs. Hiszen a kőzetek, az ásványok és minden ezen a világon, él, átalakul, mozog és fejlődik. A Föld szilárd kérge ugyanúgy, mint maga az öreg Földgolyó, vagy a milliárdnyi csillag, állandóan változik, más és más köntöst ölt magára, függetlenül attól, hogy tudomást szereztünk-e róla vagy sem. Ez a nagy, lüktető, örök változás, mindennek ez az állandó átalakulása, új formában való megjelenése, majd újra elpusztulása, félelmetesen hasonlít az élet jelenségeihez. Miért nem figyelünk fel hát jobban ezekre a csodálatos folyamatokra? Talán nincs vezetőnk, aki megmutatná az utat, hol kezdjük el szemlélődéseinket, vagy megmondaná, hogy a számtalan sok természeti adottságból mit érdemes megnézni és meglátni? Tálán ezért van az is, hogy a földtant a legtöbben még ma is csak valami rideg, élettelen kövekkel foglalkozó tudománynak nézik. Ha ez lenne az ok, segítünk rajta. Fenton könyve végre megtalálta azt a hangot és módot, ahogy érdekesen, élvezetesen és könnyen érthetően juthatunk el a Természet titkainak nagy birodalmába s mélyen betekinthetünk a Föld életébe. Amit tudósaink évtizedes munkával bogoztak ki, azokat az elveket és folyamatokat látjuk megtestesülve könyvünk lapjain. Meg vagyunk róla győződve, hogy a magyar közönség is olyan szeretettel fogadja ezt az értékes munkát, mint ahogy a világ minden részén fogadták, ahol idáig megjelent.