Bővebb ismertető
E könyv második kiadásának megjelenése óta csaknem nyolc év telt el. Azóta hatalmas eredmények születtek a közeli kozmikus térség kutatásában és meghódításában. A legimpozánsabbak talán a szovjet automatikus laboratóriumok sikeres működése a Holdon és az amerikai űrhajósok leszállása ezen égitest felszínére. A csillagászati alapkutatások területén az utóbbi éveket legalább két, óriási jelentőségű felfedezés tette emlékezetessé. A fejlődő Világegyetemünk távoli múltjába bepillantást engedő kozmológiai maradványsugárzás és a neutroncsillagoknak bizonyult pulzárok" felfedezéséről van szó. Ezekre a nagyszerű felfedezésekre mindenképpen ki kellett térni könyvünkben, s ezt meg is tettük. A csillagászat más fontos felfedezésekkel is gazdagodott: például óriási teljesítményű kozmikus mézereket találtak, amelyek minden valószínűség szerint kapcsolatban vannak a diffúz intersztelláris közegből való csillag- és bolygóképződéssel.1971 őszén az Örmény SZSZK Tudományos Akadémiájának Bjurakani Obszervatóriumában ülésezett az első közös szovjetamerikai konferencia, amelynek témája a Földön kívüli civilizációkkal való kapcsolatteremtés problémája volt. Minthogy ez a probléma könyvünkben központi helyet foglal el, ki kellett térnünk ennek a konferenciának alapvető eredményeire. A lehetőségekhez képest igyekeztünk ezt megtenni.A szerző reméli, hogy könyve hasznos lesz mindazoknak, akik kedvelik a csillagászatot, a középiskolákban csillagászatot tanuló diákoknak és azoknak a főiskolásoknak, egyetemistáknak, akiknek nem szaktárgyuk a csillagászat. A szerző mindenesetre arra törekedett, hogy közérthető, formában beszámoljon a csillagászat mai állásáról és az Embernek a Világegyetemben elfoglalt helyéről.A szerző szívből köszöni N. Sz. Kardasevnek, V. I. Moroznak és L. M. Muhinnak azt a segítséget, amelyet e könyv harmadik kiadásának sajtó alá rendezésében nyújtottak,