A Magyar Biofizikai Társaság Értesítője 1981. [antikvár]

1. BEVEZETŐA Nemzetközi Bioíizikai Unió (lUPAB) létrejötte előtt kezdeményezve a mi Magyar Biofizikai Társaságunk (MBFT) megalakulását, már az első kiadványunkban (A MBFT Értesítője" 1963, 5. oldal) igyekeztem képet készítem a hazai és nemzetközi biofizika" helyzetéről és prognózisáról. Most, miután a biofizika 1960 óta a nemzetközi és hazai tudományos élet elismert és terebélyesedő tudományterülete lett, időszerűnek látszik újra áttekinteni tudományunk mai helyzetét és jövőjét. És amilyen mulasztás lenne elhallgatni az előző két évtizedben fokozódó extenzív fejlődést, éppúgy akadályozná tudományunk intenzív fejlődését, ha nem látnánk világosan, hogy a biofizika lényegesen elmaradt feladata teljesítése terén: az életfolyamatok alapvető mechanizmusának kiderítésében.Ezt a súlyos hiányosságot, amelyet a természettudomány többi ágazataihoz képest is lemaradásnak tekinthetünk, hangsúlyoztam már az első Értesítőnkben (1963) is. Most, a biofizika nemzetközi újraéledésének harmadik évtizedébe érve hadd kíséreljem megállapítani a diagnózis és a terápia problémáját.Világunk anyagának megismerésére, irányuló törekvés a görög ókorban eljutott a tovább oszthatatlan (a-repveiv) legkisebb részecskék elgondolásához: az atomokhoz; e képzet megmaradt Dalion (1808) eredményei alapján a 19. század természettudományos szemlélete számára is, éspedig mint az anyagi világ legkisebb öröktől-örökre megadott változhatatlan egysége. Ezen épült a 20. század molekuláris szemlélete és termelte a kémia (és biokémia) nagyszerű tudományos és gyakorlati eredményeit.A múlt század hatosfogatának: ]. Müller, C. Ludwig, J. R. Mayer, E. Brücke, E. DuBois Reymond és H. Helmholtz értékes biofizikai eredményeit már 1874-ben nem tekintette A. Fick valóban átütő erejű vívmánynak egy különálló biofizikai tudományág megalapozásához. És igaza is volt.Csak a Becquerel indította elvileg új anyag szemlélet révén alakult ki a XX. század subato máris anyagfelfogása az elemi részecskék világáról, csak ezúton járva remélhetjük az életfolyamatok elemeinek (fotoszintézis, ingerlékenység, ingerület, variabilitás, bioelektromosság, biosugárzások stb.) e folyamatok mechanizmusának (valóban természet-tudományos) megismerését. Viszont a subatomáris szinten folyó kutatás csak abban az esetben biztat maradandó eredménnyel, ha megfelelő érdeklődésű szakfizikusok is aktive részt vesznek benne.Pécs, 1981. február 15.ERNST JENŐa MBFT tiszteletbeli elnöke