A magyarországi löszszelvények litosztratigráfiai tagolása [antikvár]

Igen tekintélyes vastagságú löszösszeletek fordulnak elő a Kárpát-medencében, főként a Duna folyása mentén; teraszokra, hordalékkúpokra és a Dunántúlon több helyen közvetlenül a pliocén rétegekre települve. E löszösszletekbe a tipikus lösz- és a lejtőlösz-rétegek mellett fosszilis talajok ciklusosan ismétlődő sorozata, fluviális, proluviális homokos üledékek, tavi és mocsári képződmények ékelődnek közbe. A lösz- és a lösszerű üledékekben eltemetett ősállati és ősnövényi maradványok, továbbá a fiatal pleisztocén fosszilis talajok típusai arra mutatnak, hogy ezek az üledékek az európai perliglaciális zóna délebbi felében képződtek Kelet- és Nyugat-Európa között, egy sajátosan átmeneti, medence jellegű éghajlatú ökológiai provinciában. Számos löszfeltárás rétegeinek paleoökológiai, litogenetikai vizsgálata és összehasonlítása alapján a magyarországi lösztakaróban négy jellegzetes "löszösszlet" elkülönítése vált lehetővé, melyekben a köztes talajok genetikai típusai és a löszös és nem löszös képződmények is sajátosak.