A növényi sejt [antikvár]

Előszó Az elsö éves biológiát tanuló egyetemi hallgatók számára a növényszen>ezettan kötelező tárgy. Az utóbbi évtizedekben csökkentett óraszáma ellenére, a kurzus a növényvilág nagyobb taxonjainak szervezeti felépítésétől nem tekinthet el A telepszervezödést, a szövetek és a szervek általános sajátosságait, és azoknak a valóságban megfigyelhető solrféleségét kell hogy bemutassa mind filogéniai mind ontogéniai aszpektusokból. Ennek teljesítése nem lehetséges alapvető sejttani ismeretek nélkül Ezért szerepel a növényi sejttan a kurzus bevezető előadásain, és kerül innentől jegyzet formájában is a hallgatóság kezébe. Nem titkoljuk azt a tapasztalatunkat sem, hogy a későbbi sejtekkel kapcsolatos kurzusokon a növényi sejtstruktúrák háttérben maradnak. A sejtekkel kapcsolatos ismeretanyagunk az utóbbi évtizedekben óriásit változott. Az elektronmikroszkópia és az ultracentrifuga biológiai alkalmazása megsokszorozta a tudásanyagot. A sejtben lejátszódó biológiai folyamatok is új megvilágításba kerültek, nem is említve a genetika terén született eredményeket. Új, funkcionális központú sejttel foglalkozó tudomány született, a sejtbiológia. Jelen jegyzet nem vállalhatja fel, nem is törekszik arra, hogy átfogóan bemutassa, akár csak a növényi sejttel kapcsolatos ma már a molekuláris biológia tárgykörébe tartozó ismereteket. Ezt a feladatot meghagyja az egyetemi képzésbe később illeszkedő más kurzusoknak, szakterületeknek. Csupán azokat az alapvető, elsősorban a struktúrára vonatkozó ismereteket foglalja össze, amelyek nélkülözhetetlenek a növényszövettani és szervezettant tanulmányokhoz. Az első fejezet áttekintő, tömör sejtképe után a növényi sejtekre jellemző sejtelemeket, plasztiszokat, vakuólumokat és a sejtfalat tárgyalja részleteikben. Debrecen, 2000 szeptember.